FÉNY ÁLTAL ADOTT JELEK

Full text search

FÉNY ÁLTAL ADOTT JELEK
Sötétedés után a határban, különösen a pusztai legelőkön messzire világító pásztortüzek segítették az arra vetődő utasok tájékozódását. A kiskunsági pásztorok a tűz hirtelen fellobogtatásával jelezték társaiknak, ha betyárok törtek rájuk vagy farkasok leselkedtek a cserény közelében (Nagy Czirok L. 1959: 165–166). Fényjelzésre szolgált a lármafa (Háromszékben láncfa) is. Egy földbe ásott, hosszabb-rövidebb (esetenként 8–9 m magas) rúd, melynek felső végére zsúpot, szurkos szalmacsóvát kötöztek. Magaslatokon elhelyezett, az ellenség közeledtét, a közvetlen veszélyt jelző, fény- és füstjelekkel hírül adó eszköz volt elsősoron. A szalmakötél vége, amellyel a szalmacsóvát, forgácsot körültekerték, leért egészen a földig, és a mellé rendelt őrszem azt gyújtotta meg, amikor az ellenség felbukkant vagy a közeli lármafa jelzett. Látótávolságra helyezték el a következő lármafát, amit őrzője azonnal meggyújtott, ha a szomszédos pózna füstjét, fényét észlelte. Háborús időkben minden lármafa mellé őrszem, strázsa volt rendelve. Így azok láncolata rövid idő alatt 822nagy területen, az egész székely határőrvidéken jelezte a veszélyt. 1789-ből származó ismertetés szerint a keleti határszélen éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére (Fabó B. 1912: 75).
A lármafa emléke csak Erdély keleti és déli határszélein maradt fenn, de ott még a helynevekben is él. Kisborosnyón (Háromszék m.) már 1765-ben helynévként említik. Ismerik a csíki székelyek (Duka J. 1978: 187), de az udvarhelyi és marosszéki népnyelvben nem találjuk. Intézményes használata Csíkban, Háromszékben a székely határőrvidék megszervezéséhez köthető. (Eredete azonban korábban keresendő, s feltehetőleg a középkori gyepűvédő, határőrző hagyományokhoz köthető.) Az erdélyi országgyűlés 1788-ban a török támadás hírére elrendelte, hogy a havasi ösvényeket, hágókat be kell vágni és lármafákat kell felállítani (Gyallay D. 1961: 86). Az összetett szó első szava eredetileg a katonai szaknyelv szava és ’riadó’ értelemben használatos. A lárma szó német eredetű és a 17. század elején országszerte elterjedt. 1631-ben a „kállaiak is lármát csináltak”, a nagykőrösiek pedig 1670-ben a Piac térre állított őrtorony létesítését így okolták meg: „Ha a városon vagy a városnak külső részin való aklaikban és istállóikban tűz támadand, hogy az messze ne menjen, a vigyázók azt a strázsatoronybul meglátván az ott lévő lárma haranggal hírt adnak és a nép azt hallván siet annak oltására” (Márkus I. 1943: 44–45).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi