ERDEI FARAGÓK

Full text search

ERDEI FARAGÓK
Az ölfavágók, de télen a középparaszti réteghez tartozó gazdák is eljártak az erdőbe különféle kész- és félkész termékeket faragni. A diósgyőri koronauradalom falvainak népe a 19. század második felében nagy mennyiségű keréktalpat, szőlőkarót és zsindelyt készített bérmunkában, amit az uradalom használt fel, illetve értékesített. A 19. század végi nagy vasútépítések idején megnőtt a kereslet a vasúti talpfák (slipper) iránt.
A faragókat az uradalmak, vállalkozók fogadták fel, s ők biztosították a faanyagot is. Az Északi-középhegységben rendszerint a favágó pár faragott együtt, Dél-Gömörben 3–6 fős partiban is dolgoztak. A Bakonyban a legöregebb mester irányította a banda munkáját. Az összeszokott faragók távoli vidékekre is eljártak, például Felsőtárkányról Ózd környékére. A Dunántúlon a Zala folyó és a Dráva közötti erdővidék elszórt irtásain helyezkedtek el a talpfafaragó falvak (például Szilvágy), ahonnan a 19. század végétől a somogyi erdőségekbe, a Bakony és a Vértes erdőibe mentek faragni. Az első világháborúig a szlavóniai, horvátországi kádárok, pintérek – 236gránerok – jártak a Bakonyba nyári munkára, de még a Zempléni-hegység falvaiban is emlékeznek a talpfafaragó glánerokra (Hegyi I. 1978: 78–80; Petercsák T. 1992: 144–145; Paládi-Kovács A. 1988b: 122).
A faragók rendszerint két rönkre tették a megmunkálandó szálfát, és plankáccsal faragták szögletesre. Különféle méretű és fajtájú bárdot, szekercét, ácsfejszét is használtak. A szőlőkarót a Bükkben tölgyfából hasították, Dél-Gömörben akácfából is faragták, és tízesével összekötve szállították eladásra. A Bükkben a keréktalpat rendszerint csak durván kinagyolták az erdőn, s az uradalom félkész állapotban adta el a kerékgyártóknak. A zsindelykészítés aprólékosabb munka volt, párban vagy egyedül faragták a rendelkezésre álló fafajtából. A répáshutaiak bükkfából készítették 45 cm-es darabokra. Egy 20 cm vastag fából 8 cikkelyt hasítottak, ezeket a pár egyik tagja a vonószéken vagy jancsin faragta simára a kétnyelű késsel. A másik a vőgyelő segítségével véste a zsindely szélesebb élébe a nútot. Az állami erdészet részére a Bükkben még az 1950-es években is készítettek zsindelyt a téli hónapokban, s darabjáért 30–40 fillért kaptak (Petercsák T. 1992: 145; Hegyi I. 1978: 78–81).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi