A SZÉNA A FÖLDÖN SZÁRAD

Full text search

264A SZÉNA A FÖLDÖN SZÁRAD
A magyar nyelvterület nagyobb felén ez a széna szárításának egyedüli módja. Ott is megszokott, ahol a szénának szánt füvet, vetett takarmányt ágaskarókon vagy állványokon szárítják. Kaszálás után a következő eljárások lehetségesek:
a) a fű renden marad, nem forgatják,
b) a fű renden marad, forgatják,
c) kaszálás után a rendet szétverik, a füvet széthintik, egyenletesen elterítik,
d) a füvet kör vagy hasonló alakzatokba gyűjtik, éjszakára kupacba rakják, másnap ismét szétterítik.
Forgatás nélküli rendekben száradt a széna az Alföld, a Kisalföld és a Mezőföld (Fejér m.) szárazabb vidékein. Különösen a falutól távoli, illetve az idegen határban bérelt, lábon vett szénafüvek forgatásától tekintettek el szívesen. A 18–19. században a „munka- és költségkímélés” az alföldi magyar gazdák szemléletét még sokkal inkább meghatározta. Gazdasági íróink rendre kárhoztatták ezt a szemléletet: „...azt hiszik hogy ha a lekaszált füvet, míg tökéletesen megszárad, bántatlanul a renden hagyják, sok munkát és költséget megkímélnek, sőt sokan azzal biztatják magukat, hogy ha az eső a rendeket legalább egyszer jól megáztatja, jobb szénát kapnak” (Korizmics L.–Benkő L.–Morócz I. 1856: IV. 170).
A 20. század derekán országosan elterjedt munkamód volt a renden száradó széna legalább egyszeri forgatása. A forgatással siettették a rendek száradását és a széna takarását, azaz felgyűjtését és behordását. Meleg napokon mire a forgatással végeztek, már kezdhették is a gyűjtést. Favillával, vasvillával egyaránt fordíthatták a rendet. A munkát mindig a rendnek, a kaszálónak azon a végén szokták kezdeni, amelyiken a kaszálást bevégezték. Óvatosan nyúltak a szénarendhez, hogy „a fű a tövén forduljon, ne kuszálódjon”. A Dunántúlon, a Felföldön, az Alföld északi és keleti részein ez volt az elfogadott módszer. Az Erdélyi-medence középső, szárazabb részein a szénát renden szárítják ma is, s egyszer forgatják. A sarjút viszont elhintik, hogy hamarabb száradjon.
A rend „szétverése”, a fű elhintése lerövidíti a száradás idejét, s főként a csapadékos, hűvös éghajlatú tájakon szokásos. Ismeretes Délnyugat-Dunántúlon (Őrség, Göcsej, Hetés), a magyar nyelvterület északi, északkeleti peremén, továbbá a Székelyföldön, Erdély havasalji tájain. Általában a kaszások után haladó nő vagy serdülő gyermek szokta szétverni a rendeket, szénagereblyével elhinteni, villával elteregetni a füvet. Előfordult, hogy „visszaútjában” a kaszás maga börzögette a rendet kaszája nyelével. A munkaművelet neve a Dunántúl nyugati és déli peremein börzöl-ni, börzöngetni, a Palócföldön bolygatni, Zoboralján hirgáznyi, Székelyföldön berzeget-ni, rendet rázni, Csíkban, Gyimesben elpallni. Atyhán (Udvarhely m.) úgy számoltak, hogy három kaszás után szükséges egy rendrázó munkás, lehetőleg férfi. Pethe Ferenc 1805-ben szintén 3–4 kaszás után ajánlott egy villás embert, hogy az a rendeket „nyomban teregesse el egyformán” (Pethe F. 1805: 711, Paládi-Kovács A. 1979a: 225–226).
Csapadékos tájakon szokás a füvet kör vagy négyszög alakzatokba gyűjteni és éjszakára kupacokba rakni, majd másnap ismét elteríteni. Göcsejben ágy, ágyás, ágyad, karika, Felsőőrön stráff a száradó széna alakzatainak neve. Kalotaszeg falvaiban 265karikó, Székelyföldön boglyahely, boglyarend, boglyafenék a naponta széthintett és összehúzott szénarakások neve. Ezek mindig napos helyen vannak. Fák alól, lejtős helyekről is oda hordják a szárítandó füvet. A szénarendek elhintése, naponkénti kupacokba gyűjtése a Székelyföldön már az 1840-es években is régi szokás volt. Havasi román, ukrán, szlovák, lengyel kaszálókon is megtalálható, s minden európai tájon – különösen északon és a magas hegységekben –, ahol az esős, hűvös éghajlat miatt más módon nem készíthető széna (Paládi-Kovács A. 1979a: 228–229.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi