A csűrök padlástere mellett a Dunántúl és a Felföld nagyobb részén a lakóházak és az istállók padlásán is tároltak szénát. Göcsej, Hetés, Őrség és a vasi Hegyhát régi házainak homlokzati oldalán a zsúptetőn kiképzett nyílás, herkelik szolgált a rakodáshoz. Kőszeg-Hegyalján a magasított tetőszékkel épült padlások nagy mennyiségű széna befogadására voltak alkalmasak.
Istállópadláson csaknem az egész nyelvterületen tároltak több-kevesebb takarmányt. Az Alföldön csak a 18. században kezdett meghonosodni a német istálló és a zárt padlástér. A Dunántúlon és a Felföldön azonban korábbi fejlemény. Vasban, Zalában szénáshí, szénáshié, Somogyban góré az istálló és a kamra feletti tetőtér neve. Az északi népterületen a szénahányó lyuk rendszerint pici nyeregtetővel épült. Ennek egyéb neveit hiányosan ismerjük: például csábrák (Tarnalelesz, Heves m.), kapak (Szentlászló, Szerém m).
A hétfalusi csángóknak az istálló fölött magasított falakkal épült szénapadlása deszkázott folyosóval egészült ki. Ez utóbbit sarjútartónak nevezik, mert a kései kaszálású fű utószárítása azon történik. Dél-erdélyi magyar szórványokon szintén fellelhető. Neve ott sop, sopron, Moldvában szopron. A székely odor, udor eredeti jelentése szintén ’padlás, csűrpadlás’ lehetett, majd a csűr egyéb rakodóterére is átvitték ezt a megnevezést.
A szőlőhegyek présházainak, hajlokainak padlása szintén szénatárolásra szolgált. Mellettük épült gyakran a jószágteleltetésre szolgáló pajta, fészer, istálló is. Zala, Vas, Somogy és Veszprém szőlőtermő vidékein a szénapadlásos présházak, pajták rendszere nagy múltra tekint vissza. Hasonló hajlokok ismeretesek Nyitra, Hont, Nógrád, Gömör, Torna szőlővidékein is (Paládi-Kovács A. 1979a: 446–454).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.