NAPSZÁMOSMUNKA

Full text search

280NAPSZÁMOSMUNKA
„Pénzen fogadott kaszások” munkabérére a 15–16. századi számadásokban különösen a Dunántúlon és a városok vidékén lehet adatokat találni. Keleten az egri püspökség birtokain, az ónodi vár számadásaiban, sőt Erdély egyházi birtokain is feljegyezték a kaszás napszámbéreket. A 16–17. században főként a városok és mezővárosok gazdálkodásában vált mind gyakoribbá napszámos kaszások alkalmazása. A 18. században már az ország legtöbb megyéjéből ismertek azok a limitációk, melyek megszabták a napszámbérek összegét munkanemek, munkakörök szerint. Vas megye 1724-ben a boglyarakóknak engedélyezett magasabb napszámot (25 dénárt). Ugyanakkor Sopron megye boglyarakásért csak 15 dénárt szabott meg. Moson is a kaszásoknak állapított meg 25–30 dénárt mint legmagasabb napi bért, a többi munkára kevesebbet engedélyezett.
Az északkeleti vármegyék 1812-ben közösen elfogadott limitációja a kaszás napszámot (élelmezés nélkül) 24, a takaró (szénagyűjtő) személy bérét 12, a villás (boglyarakó) napszámot 18 krajcárban állapította meg. A 18–19. században a robotra inkább építő keleti uradalmak is tetemes összegeket fordítottak a kaszások és más szénamunkások napszámbérére.
A 19. század második felében a bérmunka határozta meg a nagybirtok, sőt a módos parasztbirtok gazdálkodását is. Olcsón kínálta munkaerejét az agrárproletár, a mezőgazdasági bérmunkából élő népréteg. Nagy határú, rétekkel, szénafűvel jól ellátott településekre kaszálás idején 20–30 km-es körzetből sereglett össze a napszámosok növekvő tömege. Példaként említhető a Hanság, Tóköz, Szigetköz, Csiliz-köz, az Altáj a Csallóközben (Gúta, Keszegfalva), a soroksári Duna-ág melléke, a tolnai Sárköz, a Kis-Balaton vidéke stb. Napkeltekor a munkára váró férfiak már ott álltak a kocsma sarkánál, az „emberpiacon”, ahol a nagygazdák nyolcat, tízet is felfogadtak közülük. A kiskun városokból hét elején csöngős szekereken vitték ki a felfogadott kaszásokat a mezőre, és csak hét végén hozták őket haza (Andrásfalvy B. 1965: 32; Tálasi I. 1936b: 172). Ahol választani lehetett a munkaadók között, ott a kaszás napszámos inkább az uraságot, a nagybérlőt választotta, mint a nagygazdát, mert a nagybirtokon rendszeresebben kapott munkát, mint a parasztbirtokon.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi