Azt jelenti, hogy a munkaadó és a munkás egy meghatározott munka elvégzésében és az érte járó bér összegében állapodik meg. A 19. században még többnyire átaljában végzett munkát említenek. Ez a bérezési forma a 17. században jelenik meg a statútumokban, szabályzatokban. Eleinte a szőlőhegyi munkák bérezésében éltek vele mind gyakrabban. Robotmunka meghatározásánál a középkor óta előfordult, hogy nem a robotnapok számát, hanem meghatározott terület munkálatait rótták ki az úrbéres jobbágyokra. A 18. század végén és a 19. század folyamán mind gyakoribbá vált a rétkaszálás és szénacsinálás munkáinak kivetésében is. Tájanként és üzemtípusonként eltérő ütemben terjedt el. A kisjenői uradalom (Arad m.) az 1860-as évek elején szakmányban kaszáltatta 10 ezer holdas rétjét és lucernáját, de a bükkönyt napszámosokra és havi béresekre bízta. Arad, Temes, Torontál, Bács-Bodrog megyében csaknem kizárólagos volt a szakmánybérezés a 19–20. század fordulóján. Pest, Csanád, Csongrád megyében is túlsúlyba jutott, akárcsak a dél-erdélyi Szászföldön (Milhoffer S. 1898; Paládi-Kovács A. 1979a: 116–117).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.