VÁNDORMUNKÁSOK

Full text search

VÁNDORMUNKÁSOK
A szénakaszálás olyan idénymunka, amelynek elvégzésére vándormunkásokat fogadtak fel ott, ahol nem volt elegendő munkaerő. Ilyen terület volt az Alföld, a Kelet-Dunántúl, s részben a Kisalföld is. A vándorkaszások zöme viszont a Nyugat-Dunántúlról, az Északi-Kárpátok és Erdély hegyvidékeiről indult útnak év mint év. Nagyobb részük nem magyar nemzetiségű volt. Megjelenésük az Alföldön nem a 19. századi tőkés fejlődéshez kapcsolódott, hanem már a 16–17. században elkezdődött. Ennek a mezőgazdasági vándormunkás-mozgalomnak az irányai a 16. századtól az első világháborúig változatlanok maradtak, azaz a peremvidékek felől a Kárpát-medence középső részeire tartottak. A 19. században a vándormunkás-útvonalak a régi nyomokon haladtak, de a rajtuk haladó munkások létszáma erősen megnövekedett. Különösen a tőkés útra lépő nagybirtok tartott munkájukra igényt. Bérezésük teljesítmény szerint történt. Például a kisjenői uradalom az 1860-as évek elején holdanként 1 Ft 50 krajcárt és 1 meszely pálinkát fizetett a bihari hegyekből érkezett román kaszásainak (Paládi-Kovács A. 1979a: 387). Vándormunkások esetében a szakmánymunka, a teljesítménybérezés már a 19. század első felében (s minden bizonnyal már előbb is) előnyben részesült.
A kelet-dunántúli uradalmak a 19. században bugernak nevezett felvidéki szlovák 283kaszásokat alkalmaztak. Akadtak közöttük morva, hanák csoportok is. Sok vidéken (például Somogy megyében) a dűlőnevek még mindig őrzik a bugerok emlékét. Bérezésükben meghatározó szerepe volt a teljes ellátásnak. Például a nagydorogi uradalom (Tolna m.) 1842-ben mindössze 24 krajcár napszámot fizetett egy-egy buger kaszásnak az ellátáson felül. Ennél többet kaptak a vajdáik, azaz a munkavezető bandagazdák.
Voltak persze magyar ajkú vándorkaszások is. Zala és Vas megye munkáskibocsátó járásaiból még az 1960–1970-es években is kirajzottak tavaszonként a summások rajai Kelet- és Dél-Dunántúl, illetve Budapest irányába. A palóc napszámosok és summások Nógrád, Heves, Borsod falvaiból főként az Alföldre jártak le seregestül. Székelyföldről a fölös munkaerő inkább Moldva, Havasalföld felé indult, mint a Mezőség irányába (Paládi-Kovács A. 1979a: 388–389).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi