Az elmúlt századok során az új ültetvények létesítését borvidékeink túlnyomó részén a szőlőt építeni kifejezéssel jelölték. Az északkeleti, keleti borvidékeken a szőlőtörökíteni, örökséget rakni kifejezés volt általános, ami utal a szőlőtelepítőt megillető jogokra, illetve a szőlőbirtok feudális viszonyok között érvényesülő, különleges jogi helyzetére. E két, elvont értelmű kifejezés mellett a mindennapi szóhasználatban a szőlősgazdák az egész magyar nyelvterületen éltek és élnek ma is a szőlőt csinálni szókapcsolattal. Ez utóbbi gyakorlati értelemben jelöli a szőlőtelepítés fogalmát. A néprajzi gyűjtések azt mutatják, hogy a szőlőt az egész magyar nyelvterületen ültetik, űtetik. Csupán Tokaj-Hegyalja és környéke kivétel ez alól, ahol – valószínűleg a sok úri birtokos, illetve tanult vincellérjeik hatására – a paraszti szőlősgazdák szóhasználatába is átment a plántálás. Ezzel szemben a telepít újkori műszőlészeti szakkifejezés, mely csak a századfordulótól kezdett terjedni. A szőlővesszők elültetésének mozzanatát a Dunántúlon és az Alföldön többnyire elrakásnak, bérakásnak mondták. A Maros mentén viszont inkább bétették a vesszőt a földbe. Észak-Magyarországon a két kifejezés használata keveredik.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.