VARRÁSMÓDOK

Full text search

VARRÁSMÓDOK
Az elmúlt századokban természetesen mindent kézzel varrtak. A varrógép 1870 körül jött divatba. Érdekes módon először a vásári szabóknál lett általános, míg ugyanekkor a drága szabók ún. szalonmunkái (frakk, zsakett, szmoking) még az 1960-as évek végén is kézzel készültek Budapesten. A kézi varrást több okból finomabbnak tartották. Úgy mondták, a kézi varrás nyúlik, nem olyan merev, mint a gépi varrás, amely könnyebben megpattan. Ha felfejtették a ruhát, például kifordítás céljából, a kézi varrás nyoma nem látszott annyira, mint a gépi varrásé. Az 1940–1960-as években csak az volt a finom munka, ha a zakónak kézzel varrták az ujját és a vállvarrását, a kabátfélék háta közepét és oldalt a kabátot deréktól felfelé. Akkor ez szebben áll, nem húz.
A rendelt (rendelésre dolgozó) szabók jelzőférccel vagy szálhúzással szabtak. A szabásvonal mentén úgy öltöttek e jelzőférccel, hogy kis hullámokat hagytak, majd széthúzták az így egymáshoz fércelt két darabot, és a jelzőfércet középen elvágták. Rendelt szabóságban mindig férceltek.
A kézi varráshoz tartozik még az ún. színezés, rantalírozás vagy passzítás. Ezt akkor alkalmazták, ha a szabó ott toldotta meg az anyagot, ahol a szabás szerint nem szabadna. Ezt úgy varrja, hogy nem ölt át, csak a szövet vastagságának kétharmadán. Rantalíroznak akkor is, ha kabátot kifordítanak és a szivarzsebet eltüntetik. Érdekes, hogy ez az öltésfajta színelés néven a csizmadiamesterségben is ismert bőrök összevarrásánál, hasonló céllal. Az úri szabó mondvacsinált váltómunkához fércelt és kétszer próbált.
A 19–20. századi parasztszabók nem ismerték a kézi varrást. Nem is férceltek, csak szabad szemmel, géppel dolgoztak.
Alkalmazták az ún. francia varrást. Ennél egyszer összevarrták a darabokat a színükön, aztán kifordították és a visszájukon is összevarrták őket. Inkább női 409ruhákon alkalmazták ezt a varrásmódot, de a férfiaknak való vászonzakókat is gyakran így varrták.
Az úri szabóknál a vállvarrás a szövetzakókon régen hátraesett, mint a népi dolmányokon. A vállon felül futó vállvarrást az első világháború után kezdték alkalmazni, a válltömést is. Bódis Ferenc, 1873-ban született kapuvári magyar szabóval Domonkos Ottó papírból kiszabatta a dolmányt. A szabásmintán jól látszik, hogy a vállvarrás erősen hátraesik (Domonkos O. 1957: 124).
Kolozsvárt a magyar szabók kézi hímzéses ruhákat is csináltak. Asszonyokkal is csináltatták a kézi hímzést, de régen maga a szabó is megcsinálta. Végül a sujtásos ruhát géppel is virágozták.
Színes selyemmel kitűzött varrásról Kapuvárról is van adatunk, ami géppel készült (Domonkos O. 1957: 131). Ezeket a ruhákat sujtással is díszítették. A zsinórozáshoz a dolmányra és a nadrágra 11-11 rőf kellett. A nadrágon lapos, a dolmányon sarkos zsinór. A nagyon cifra nadrágra 13 rőföt is varrtak, s voltak olyanok is, akik a kék dolmányra cifra szerszámot tetettek, kék, sárga, piros színösszetételben (Domonkos O. 1957: 126). A zsinórozás mellett selyemcérnás gépeléssel is díszítették a dolmányt: „selemmel kitűzött varrás kellett az ódalára, körös-körül az allára és a nyakára”. Az ehhez szükséges piros, zöld és sárga selymet motringban vették, varráskor alsó szálnak fekete cérnát használtak (Domonkos O. 1957: 131).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi