A fentiekben közölt 1793-as megyei árszabás és az 1812-es munkabérszabályzat egyaránt azt bizonyítja, hogy a magasabb, speciális képzettséget igénylő kézművesipari munka nélkülözhetetlen a falu számára. A munkamegosztás közvetve újabb ismeretek közvetítője is az iparos és a földműves között. A szegénység színvonalán élő iparoslegény és a parasztlegény közötti különbséget jól kifejezi Táncsics Mihály önéletírásában (é. n. 63–64), amikor magát mint takácslegényt hasonlítja össze a paraszti sorban élő legénytársaival:
„Előbb mint falusi paraszt legény, utóbb mint – szintén falusi-mesterlegény éltem, s a két állapotot magam tapasztalása után összehasonlitva azt kell vallanom, hogy a kettő közt valami elválasztó falat nem birtam felfödözni… És mégis, mivel a földmivelő néposztály, nálunk legalább úgy vélekedett (s gondolom úgy van máshol is), hogy a posztó nadrágos mesterember csakugyan előbbkelő, mint a szűrös földmives: végre magam is elhittem, hogy érdemesebb vagyok, mint pőregatyás pajtásaim. Sajnos, hogy a földmivelő nép maga magát tartja minden osztályok közt legalábbvalónak … Gyermek- és serdültkoromban még nem volt helységünkben [nem járt Ácsteszéren – D. O.] püspök, hogy a bérmálás szentségét osztogatta volna, végre e szerencsés időpont elérkezett. En, mint paraszt legény, alkalmasint nem bátorkodtam volna a helység iskolamesterét keresztapául megkérni, de mint mesterlegény elszántam magam arra, hogy e lépést tegyem. S valóban Kugler József, a helybeli mester s jegyző keresztapám lett.”
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.