A regionális szabadtéri múzeumok közül elsőnek a Göcseji Falumúzeum nyitotta meg kapuit Zalaegerszegen 1968-ban. Programtervét jelentős kutatómunka nyomán Szent-mihályi Imre, Barabás Jenő és Tóth János készítette el. A program alapján a város külső részén, a Holt-Zala mellett elterülő területen a történeti Göcsej 22 falujából származó közel 50 objektumot építettek fel. Az épületeket parasztporták szerint csoportosították, melyekkel egy kis 19. század végi falut rekonstruáltak. A hat porta lakóháza a keleti-alpoki építészeti zóna tipikus épülete, melyet a borona- és sövényfal, a díszesen faragott és festett faoromzat, a kémény nélküli füstöskonyha, a hasáb alakú kemence, a szobában a szemeskályha jellemez. Ugyancsak jellegzetessége a tájnak a „kerített ház”, melynek helyiségeit három oldalról építették az udvar köré, és ezzel zárt jelleget adtak a portának. A parasztudvarokat boronafalú pajták, pálinkafőző kunyhó, istálló, disznóól, kamrák, 318kutak egészítik ki. A Göcseji Falumúzeum archaikus építményeivel a hátrányos történelmi sorsú, elszigeteltségben, jobbára szórványtelepüléseken élt parasztok építészetének és lakáskultúrájának állít emléket, azoknak a parasztoknak, akik építő hagyományaikat az említett körülmények miatt szinte a 20. század közepéig megőrizték (Szentmihályi I. 1974a; Bíró F. 1988; é. n.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.