DOHÁNYPAJTÁK
DOHÁNYPAJTÁK
Az újabb típusú szénatárolók szerkezeti rokonságot mutatnak a paraszti dohánypajtákkal. A dohánymonopólium bevezetése óta a dohányszárítók – főként az uradalmakban – előírás szerint készültek. Az uradalmi dohányszárítók mintájára alakultak ezek kezdetlegesebb népi változatai. Az uradalmi dohányszárítók olyan – rendszerint nád- vagy cseréptetős, fa- vagy kővázas – épületek voltak, amelyeknek deszkafalát egészében vagy részenként nyitni lehetett, hogy nappal biztosítsa a levegő szabad áramlását, de éjjel a 205párásodástól óvja a dohányt. Nagyobb gazdaságokban itt végezték el a simítás, csomózás, bálázás műveletét is (Láng F. 1866; Takács L. 1964: 351–358). A népi változatok favázszerkezetét olykor vesszőfonatokkal fonták be, tetejét – különösen a Nyírségben – szalmával fedték.
