A farsangot záró „háromnapok”, farsang utolsó vasárnapja, a rákövetkező hétfő és húshagyókedd ünneplésének általában része volt a sajátos étkezés is. Ennek ott volt igazán értelme, ahol utána nagyböjtöt tartottak absztinenciával. Az utóbbi a 16. század óta nem szokásos a protestánsoknál. Vegyes felekezetű vidékeken azonban többnyire ők is farsangoltak a 20. századba nyúlóan; nagyobb összefüggő területként ez alól a magyar nyelvterület északkeleti vidékén volt kivétel a hagyományos kultúrában.
A visszatérő, meghatározott farsangi ételek elsősorban húshagyókeddhez kapcsolódtak. Hiedelmekkel is támogatott farsangi ételek a hús- és tésztafélék közt voltak. Nyugat-Dunántúlon és a Szamos torkolatvidékén disznófejet, az utóbbi területen azonkívül kolbászt ettek varázsló szándékkal. Az északkeleti nyelvterületen ez a kis vidék az egyetlen, ahol a farsang végét tekintetbe vették az étkezésben. Kelet-Dunántúlon és az Alföldön tyúkot, különösen fekete tyúkot vágtak és ettek, a baromfitartás sikere érdekében (MNA VII. 461. térkép).
A fánk a 19–20. században valamennyi társadalmi rétegnek farsangi étele. Miután a hagyományos kultúrában disznózsírban sütötték meg, jól kifejezte a zsíros és a következő zsírtalan étkezés határát húshagyókedden a 20. század elejéig. Mellette Erdélyben a vidék alapsüteménye, a kürtőskalács is, Magyarországon pedig rétes-béles is szerepelt (MNA VII. 462. térkép).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.