A szórványtelepülés magyar Alföldre jellemző formáját – jobb és magyarabb kifejezés híján – Erdei Ferenc hajdani ötlete nyomán farmtanyás településnek nevezzük. A farmtanya földművelő család tulajdonában és használatában lévő, állandóan lakott, egyedül álló külterületi telep. Családi otthon és teljes értékű gazdasági udvar. Birtokosának általában nincs másik lakóháza. Körülötte terül el a hozzátartozó termelőhely: a szántóföld, a kaszáló, a szőlő. Farmtanyás területen megvalósul a lakóhelyek és a velük kapcsolatban álló munkaterek érintkezése. A farmtanya a hozzá tartozó földekkel együtt gazdasági és települési egységet alkot.
Erdei Ferenc, aki a tartozéktanyát tekintette igazi tanyának, még különbséget tett farmtanya és szórványtanya között (Erdei F. 1942). A 20. század végéhez közeledve, úgy látszik, hogy a farmtanya és a szórványtanya fogalmi megkülönböztetése már nem indokolt. A hajdani tartozéktanyával szembeállítható, szórványtelepülésnek számító, állandóan lakott tanyát tanulmányunkban következetesen farmtanyának nevezzük, attól függetlenül, hogy tanyaközséggé szerveződött parcellázott pusztán, vagy valamely város távoli határrészén áll-e. A farmtanyának nem a helyét, fekvését, hanem azt a sajátosságát tekintjük legfontosabbnak, hogy a városi, falusi házhoz nem köti szoros gazdasági, családi munkaszervezeti kapcsolat, vagyis nem valamely városi, falusi házban élő gazda határbeli gazdasági telephelye, hanem teljes értékű települési alapegység.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.