Szűz Mária anyjának, Krisztus öreganyjának ünnepe, akit a kánoni evangéliumok nem is emlegetnek, csak az apokrif hagyományban szerepel.
Szent Anna a magyar katolikus asszonynépnek volt kiváltságosan tisztelt szentje: magtalanok, terhesek, női betegségben szenvedők fohászkodtak hozzá pártfogásért.
Kultusza a középkor végétől elsősorban a keddi naphoz kötődött. Ezért a szegedi tájon Szent Annát Kedd asszonya néven emlegették.
A kedd sokfelé asszonyi dologtiltó napnak számított. A tápai várandós asszonyok a keddet, akár titokban is, megböjtölték. Szőreg jámbor asszonyai még a 19. század végén is újhold keddjén misét mondattak Szent Anna tiszteletére. Sok helyen az asszonyok a pünkösd utáni kilenc kedden böjtöltek Szent Annához fohászkodva, hogy ezáltal könnyű szülésük legyen.
A magyar búcsújáróhelyek nagy többsége Szűz Mária tiszteletének jegyében virágzott. Márián kívül az újkorban leginkább csak Szent Annának voltak és vannak kegyhelyei Magyarországon. A legismertebbek: Nagyfalva, Szany, Hanyi-puszta, Szent Anna-tó, Körtvélyes, Rudnok, Lucsony, Lajtakáta, Sükösd.
Sok magyar templom titulusa: Szent Anna. Következésképp Szent Anna napján, illetve a rákövetkező vasárnapon gyakoriak a vidám mulatozásokkal, bálokkal egybekapcsolt templombúcsúk.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.