A parasztgazdaságok elsőrendűen az önellátásra termeltek, még azok is, amelyek nem rendelkeztek saját tulajdonú mezőgazdasági üzemmel, sőt gyakran azok számára is az önellátás volt a cél, a minta, akik a mezőgazdaságon kívül dolgoztak. Mindez a piac, a pénzgazdaság működésének a hiányát mutatja. Azonban ha megnézzük a termelés és a fogyasztás arányát, azt kell látnunk, hogy elsőrendű volt a termelés, „a fogyasztás csak a szükségszerű mértékre korlátozódik és mindig alatta marad fontosságban a termelésnek” (Erdei F. 1974). Mindemellett a fogyasztásnak meghatározó szerepe lehetett a gazdasági tőke felhalmozásában. Nevezetesen arról van szó, hogy a visszafogott, hiányos, szűkös fogyasztással pótolták a hiányzó gazdasági feltételeket. Ez a visszafogott fogyasztás volt a parasztgazdaság egyik lényeges ismérve, amely végigvonul teljes korszakunkon, de a társadalmi státust meghatározó gazdasági tényezők egyikéhez sem köthető. Úgy látszik, hogy a reprezentáció kivételével olyan tényezőként működött, mint az egyik választható stratégia a termelés szférájában.
Ugyan a szimbolikus szférába – a reprezentációba – tartozik a javak felhalmozása, mégis meg kell említenünk ezt a jelenséget, mivel éppen a halmozással éli fel gazdasági tőkéje egy részét a parasztgazdaság – ahelyett, hogy beruházna a gazdaságba –, így alakítva át azt olyan szimbolikus tőkévé, mely a gazdasági tőkével egyenrangú és csak részben váltható vissza, ugyanúgy, ahogyan a presztízs a házasságkötéskor. A halmozás – a szimbolikus tőke felhalmozása – gátolja, fékezi a gazdaság anyagi tőkefelhalmozását, egyszerűen szólva fejlődését, prosperitását (Hoffmann T. 1975).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.