TÁRSADALOMNÉPRAJZ A SZOCIALIZMUS IDŐSZAKÁBAN

Full text search

TÁRSADALOMNÉPRAJZ A SZOCIALIZMUS IDŐSZAKÁBAN
A bírálat címzettje név szerint Fél Edit, valójában a paraszti kultúrát nem a társadalmi meghatározottságában vizsgáló néprajzi kutatói hagyomány volt, amelyhez képest éppen Fél Edit munkássága előrelépést jelentett a lehetséges társadalomnéprajzi tematika egy részének és egy kifinomult terepkutatási technikának a kidolgozásával és alkalmazásával (Hofer T. 1993: 28–31), ha nem is állította középpontba a feudalizmusból a kapitalista (vagy szocialista) társadalomba való átmenet falusi társadalmának konfliktusait.
Ezen a kutatási hagyományon volt mit bírálni (Sozan M. 1977: 310), és Ortutay legalább elmondhatta, hogy nem először teszi, hiszen jórészt az 1937-ben már megfogalmazott álláspontját ismételte meg. Előadása nem hagyott azonban kétséget afelől, hogy ezúttal a bírálatnak más a jelentősége. Egy politikailag szükségszerű ideológiai fordulat indokait szolgálja, amelyet a magyar néprajztudományban végre kell hajtani a marxizmus–leninizmus jegyében éppúgy, mint más társadalom- és történeti tudományokban (Ortutay Gy. 1949: 5, 10), s az előadó nem szólt arról, hogy a fordulat együtt jár a szociológia mint tudomány magyarországi felszámolásával. Az elvi álláspont leszögezésének előnyére vált, hogy tovább folyhattak a néprajzi, s köztük a társadalomnéprajzi kutatások, bár azok egyik fontos bázisát, a Néptudományi Intézetet feloszlatták; hátrányára viszont, hogy a bírálatra nem érkezhetett 55válasz. Elmaradtak azok az elvi viták, amelyek a társadalomnéprajz funkcióját, témakörét tisztázva megállapíthatták volna a két világháború között felmerült kutatási irányok létjogosultságát, egymáshoz való viszonyát.
Néhány évvel később került sor csupán színvonalas eszmecserére a néprajz helyéről és feladatairól a tudományok rendszerében, amely a társadalomnéprajzról való gondolkodást is érintette. A vita voltaképpeni tárgya az volt, hogy hogyan történeti tudomány a néprajz, érdeklődése kimerül-e a történeti folyamat etnikus differenciáltságának kutatásában, „elsősorban a népi kultúra területén” (Vajda L. 1954: 9), vagy más rendező kategóriákban érdemes gondolkodni: a társadalom teljességének kutatásában a primitív társadalomban, és a társadalmi és kulturális képződmények egész sorának, hierarchikus rendjüknek tanulmányozásában a paraszti társadalom és annak az átfogó társadalom keretébe illeszkedése esetén, amelynek jelene is a vizsgálódás tárgya. Az utóbbi véleményen lévő Bodrogi Tibor felvetette már a „nemzet” tanulmányozásának eshetőségét is, miközben kevesellte a társadalomnéprajzi kutatásokat (Bodrogi T. 1954: 589–592).
A vita tanulságai ugyan érvényesültek a továbbiakban a néprajzi kutatásokban, de nem tették lehetetlenné korábbi, eltérő tudományfelfogások egymás mellett élését, inkább a tudomány látókörét tágították.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi