23. 1664 JANUÁR 6. GRÓF CSÁKY ISTVÁNHOZ.

Full text search

23.
1664 JANUÁR 6. GRÓF CSÁKY ISTVÁNHOZ.
Isten minden kivánta jókkal és sok jobb szerencsés esztendőkkel, hogysem a ki elmúlt, áldja és vigasztalja meg Kegyelmedet!
Az Kegyelmed atyafiúságos levelét, édes Gróf Uram, egyutt az ő Felsége manifestumával, megadták e napokban; és jóllehet, hogy onnan is nem ir Kegyelmed consolatióra való dolgot; mindazonaltal csak az is lehet valami kevés vigasztalásra való okom, hogy Kegyelmedet is hazánk hanyatlását annyira érzeni látom. Bizony dolog: minden szerencsétlenségeknél feljebb való az, hogy lássa ember nemzetének, hazájának utolsó veszedelmét; – de ha az nagy Isten minket arra rendelt: mit tehetünk róla? Úgy legyen, valamint ő szent Felsége akarja! Ha penig ez úgy vagyon, legalább igyekezni kell minden jó magyarnak, s legkiváltképpen az nemes vérnek, hogy ellensége romlása nélkűl ne legyen az mi veszedelmünk is. Igazán írom Kegyelmednek: a mennyire a veszedelmünket érzem: annyira búsulok azon is, hogy nem ez szerint voltak az esztendőkbeli operatiok, – hanem nevetségessé lett minden emberségünk s vitézségünk; úgy tetszik, hogy hazánkkal együtt becsületünket is minden nemzetségeknél és ellenségünk előtt is elvesztettük.
Mit jövendöljek továbbra? – nem tudom; de még apparentiáját jóra való fordúlatunkra nem igen látom. Mindazonáltal, mivelhogy az Isten az veszett dolgokban leginkább szokta megmutatni hatalmasságát: bizony mondom Kegyelmednek, most sem estem még kétségben, – és assecurálom Kegyelmedet, hogy az imperiumbéli fejedelmek oly szüvessen fogták az mi dolgainkat, hogy csak az mi magyarink egy szűvel-lélekkel fogjanak a magok dolgához, és restitualják az militaris disciplinát: nem veszünk el, hanem megfordúl jobbra mégegyszer állapotunk!
Immár is Imperiumból számos hadak vannak itt körűlettünk, s úgy látom, hogy mindenre készek, – csak Isten szerencsés üdőt adjon a jó szándékhoz! Én is az magam részérűl azt irhatom Kegyelmednek, hogy szűvel-lélekkel mesterkedem minden előmenetelünkben; sem értékemet, sem életemet bizony nem szánnám, s valami végét rendelt az Ur-Isten az én szándékimnak, jó szivvel elvárom. Eddig még, hála Istennek, énrajtam hatalmat az ellenség nem vett; az elmúlt esztendőben háromszor derékképpen hol törökkel, hol tatárral megvonyakodtunk: de mindenkor itt hadta a körmeit. Mint lészen azután szerencsém?… csak az jó Isten tudja; ha peniglen élek, Kegyelmednek azt is tudására adni el nem múlatom.
Tartsa és éltesse Isten Kegyelmedet sok esztendeig kedves jó egészségben. – Datum Csáktornć, 6, Januarii, 1664.
Kegyelmednek köteles szolgája
C. Nic. a Zriny m. p.
Külső czím: Illustrissimo Comiti domino Stephano Csaky, perpetuo terrć Scepus etc. Viennam, Posonium et arcem Scepusiensem. – A czímzett kezével: Perceptć 25. Januarii.
(Sajátkezű. Eredetije a gróf Csákyak kassai levéltárában. – Századok, 1872. évf., 561. l.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi