V.

Full text search

V.
TÖRTÉNETÜNK itt véget ér; Corvin János életének tragoediája a kifejlet előtt hirtelen és erőszakosan lett befejezve. A mi még hátra van, az utójáték, már csak annyiban érdekel, mert szereplői egy nagy történelmi név képviselői és sorsukban betelik a borongó végzet, mely e név egykori ragyogását elhomályosította. János herczeg váratlan halála családjának politikai és vagyoni helyzetében egyaránt nagy zavart idézett elő. A királyi udvarban megkönnyebbűlt lélekkel vették tudomásúl a vetélytárs elhúnytát, de a hazafiak egy szebb jövő zálogát gyászolták az elhúnytban, s aggodalommal gondoltak övéinek sorsára. A herczeg kiskorú fiút hagyott hátra örökűl, s a hagyaték kérdését 40,000 forintra rúgó zálogügyek s egyéb birtokperek tették bonyolúlttá. Corvinnak elmaradt báni fizetése és a tartományok védelme czímén jelentékeny követelése maradt hátra a király ellen, de ennek a behajtására az ország pénzügyi helyzete kevés reményt nyújtott. S alig húnyta be a herczeg szemét, megindúlt az érdekek harcza a fejét vesztett család ellen; régi sérelmek feltámadtak, régi igények újjá éledtek, hogy az özvegyet s árvákat kifosszák jogaikból. A Frangepánok, a corbaviai grófok s a délvidék többi főurai fegyverrel foglalták vissza az elhunyt kezén levő várakat, melyekre, joggal vagy jog nélkűl, ők maguk tartottak igényt, s maga a király adta az első példát azoknak, a kik kész zsákmányuknak tekintették az egykori királyi örökségnek még roncsaiban is gazdag maradványait.
A Hunyadi-ház sorsa e válságos napokban Corvin özvegyének, Beatrix herczegnének, kezeibe volt letéve. S a gyönge nő, ki férje életében, a politikai küzdelmektől távol, a birtokügyeknek s gyermekei nevelésének élt, bámulatos erélylyel látott a nehéz feladathoz, hogy gyermekei érdekét az ellenséges támadásokkal szemben megoltalmazza. Legnehezebb feladata volt a királylyal szemben, ki Both András és Gyarmati Balassa Ferencz személyében már 1505 elején kinevezte Corvin utódait a bánságban, s ezeket kiküldte a tartományok átvételére a nélkül; hogy Corvin örököseinek követelései kiegyenlitésére hajlandóságot mutatott volna. Beatrix a bánság átvételekor kötött szerződésre hivatkozva, a férje kormányzata alatt álló részek vissza adását a védelmi kiadások megtérítésétől tette függővé s Török Imre és Turóczi Benedek segítségével megakadályozta az új bánok beiktatását. Ellenállását odáig vitte, hogy Ulászló az 1505 február havában tartott országgyűlésen alkudozásba bocsátkozott vele s annak eredményeig elhalasztotta a tartományok átvételét.* Ép ily erélylyel lépett fel a horvát főurak ellen; a fegyveres támadásokat ő is fegyverrel verette vissza; tiltakozásaival útját állotta egyes birtokai eladományozásának, s míg a meglevő uradalmak együtt tartásán fáradozott, egyidejűleg már most feladatáúl tűzte ki a zálogba vetett birtokok visszaszerzését.
II. Ulászlónak ápril 9-én Túróczi Bernáthoz intézett leveléből. PRAY, Epistolae Procerum, I. k. 51. 1.

108 FRANGEPÁN BEATRIX PECSÉTJE.
A birtokügyekben kifejtett erélyével arányban állott számító okossága, melyet a Hunyadiak magasabb politikájának folytatásában tanúsított. E politika János herczeg halálával fiára, a kis Kristóf herczegre szállott örökségképen. A hatodik évében járó fiúcska volt a család jövőjének egyetlen záloga; mialatt gyermekjátékait játszotta, vérmes reményű hazafiak, Corvin egykori bajtársai, az ő ifjú életéhez kötötték szivük legtitkosabb terveinek sikerét. S az előrelátó családi politika érvényesült Beatrix herczegnének ama törekvésében, hogy a hatalmas Szapolyai családot rokonságba hozva nemzetségével, ez úton is gyarapítsa gyermekei jövendő támaszainak számát. 1505 február havában, a Budán tartott országgyűlés alatt, megbizottjai által egyezségre lépett Szapolyai István özvegyével, Hedvig herczegasszonynyal, melynek értelmében leányát, a nyolcz éves Erzsébetet a néhai nádor ifjabb fiának, Szapolyai György grófnak ígérte feleségűl.*
Az 1565 augusztus 25-iki, alább idézendő egyesség elbeszélése szerint.

FRANGEPÁN BEATRIX.
Tervezgetéseit újabb rettenetes csapás szakította félbe, megsemmisítve anyai szívének szép reményeit. Corvin egyetlen fiörököse, Kristóf herczeg, az 1505. évi márczius 17-én megszűnt élni. Egy félév sem telt el a herczeg halála óta, s a Hunyadi-ház utolsó férfisarja, kit őseitől örökölt nagy neve talán fényes szerepre jelölt ki történelmünkben, atyja mellett nyugovék a lepoglavai sírboltban. Jellemző, hogy a közvélemény mérgezésnek tulajdonította halálát, s a népies felfogás képviselője, a jó Szerémi György, egyenesen a Hunyadi névre féltékeny királynét nevezte meg a rejtélyes bűntény értelmi szerzőjének.*
Taddeo Lardo levele Esztergomból Hippolyt bíbornokhoz, 1505 márczius 31-én, mutatja, hogy a hir legmagasabb körökben is hitelt talált. Tört. bizottság másolatai. SZERÉMI elbeszélését l. Monum. Hung. Hist. Scriptores, I. k. 39. s köv. ll.
Beatrix herczegné a kisdedet atyja mellett, a boldogságos szűz oltárának jobb oldalán temette el, Rakolnokról, Krapináról és Varasdról, Mátyás kincstárának utolsó maradványai közűl óriási értékű ékszereket, díszöltönyöket s templomi edényeket vitetett át Lepoglavára, a kolostor gazdagítására, s a zagorjei uradalom több jelentékeny helységét adományozta a templomnak, melynek sírboltja élete két legdrágább kincsének adott örök nyugvóhelyet.*
Az erre vonatkozó okleveleket közli SPIESS, i. m. 292. l. és KOLLER, Hist. eppatus Quinqueeccl. IV. k. 508. I. V. ö. KUKULJEVIČ, Beatrica Frankapan, 43. 1. A sirok annyi évszázad viszontagságai daczára maig épségben maradtak. Baró Rauch Levin horvát bán 1870-ben felbontatta azokat; a koporsókban talált gyűrük ez alkalommal állítólag a zágrábi múzeumba kerültek. Dr. TÖRÖK AURÉL egyetemi tanár által eszközölt felbontásukról már fentebb (22. l. ** jegyzet) megemlékeztünk. Atya és fiú két különböző koporsóban feküdtek, a koporsók már elvoltak korhadva, s dr. TAUFPER EMIL akkori fegyházi igazgató a csontokat egy új, diófából készült, közös koporsóba záratta. A csontmaradványokon végzett mérések szerint Corvin középtermetű, erőteljes testalkotású férfi volt,; középnagyságú, mesocephal koponyával, melynek alkata szabályos és szép alakra enged következtetni. Kristóf herczeg maradványainál feltűnő a nagy hasonlatosság az ő és atyja fejalkotása között. Dr. TÖRÖK AURÉL a csontokról fényképfelvételeket eszközöltetett, melyek a budapesti egyetem anthropologiai múzeumában láthatók.
Kristóf herczeg halála folytán a Hunyadiak jószágai magszakadás czímén a koronát illették meg. Ulászló Czobor Imrét küldé az özvegyhez azok átvételére,* s egyúttal meghagyta a bánság elfoglalására induló Both Andrásnak és társának, hogy a bánsággal együtt Corvin összes szlavóniai és horvátországi várait vegyék birtokba.* Beatrix azonban, ki Hunyadot még ez év tavaszán átvette Töröktől,* tárgyalásokat kezdett Ulászlóval, s alkudozásai folyamán hathatós támogatást nyert Szapolyainé részéről, ki most már Erzsébet keze útján az összes Hunyadi-birtokokat családjára remélte átszállíthatni.
Rendeletének szövege, kelet nélkül, OLÁH MIKLÓS formulás-könyvében, 171. l.
II. Ulászló idézett levele Turóczi Bernáthoz.
1505 május 17-én adott elismervénye a hg. Batthyány-cs. körmendi ltárában.
Az első egyezség Szapolyainéval, a melyet még Kristóf életében kötöttek meg, úgy szólott, hogy Kristóf halála esetén a jószágokat Erzsébet, s általa leendő férje, Szapolyai György örökli. A tárgyalások most, midőn már csak Erzsébet volt életben, ezen az alapon folytak a két család között; s a Rakolnokon, 1505 augusztus 25-én létrejött megállapodások szerint Beatrix kötelezte magát, hogy a férje által hátrahagyott jószágokat az esküvő után át fogja adni vejének, ama birtokok kivételével, a melyeket férje végrendeleti végrehajtói és Szapolyainé megbizottai részére ki fognak szakítani, s melyek, ha másodszor férjhez nem megy s gyermektelenűl hal el, szintén leányára és ennek férjére fognak szállani. Ezen felűl az 5000 frt fedezetéűl, mit Szapolyainétól jószágügyei rendezésére kapott, lekötötte az almási, algyógyi, debreczeni és buzai uradalmakat, s felhatalmazta az özvegy nádornét, hogy a Horváth András és Mihály kezén levő Árva és Likava várakat magához váltsa.
A szerződésben Szapolyainé sürgetésére az is ki lett mondva, hogy mihelyt a menyasszony 12-ik évét eléri, a házasság a jegyespár serdületlen kora daczára meg fog köttetni. Corvin Erzsébet ekkor 9-ik éve felé járt s a vőlegény egy évvel és 10 hónappal volt idősebb nála.*
SPIESS, i. h. 287. 1. V. ö. Történelmi Tár, IX. k. 10. 1. Az egyezménynek több fogalmazványa maradt fent a müncheni kir. ltárban, Ung. Doc. 260. és Brand. CCIV. 9/1–5. sz. a.
 
Időközben azonban Beatrix megegyezésre jutott a királylyal; ez már 1505 július 22-én megigérte, hogy a tartományok védelmére tett kiadásokat a számadások átvizsgálása után ki fogja egyenlíteni; lemondott abbeli kívánságáról, hogy Gyula vára neki adassék át, s a Hunyadi-javakat Szeged, Debreczen, Ujváros és nehány erdélyi uradalom – Almás, Toroczkó, Algyógy és Buza – kivételével az özvegy és leánya birtokában hagyta. Frangepán Bernardin ez évi deczember 13-dikán fiai által is aláírt ünnepélyes védőlevélben biztosította leányát, hogy e javakban minden támadások ellen megfogja őt oltalmazni.* A végrendeleti végrehajtó urak a várakat 1506 május 25-én a király rendeletére tényleg átadták Beatrixnek; az özvegy előzőleg, ápril 26-án megkötött egyezségben kötelezte magát, hogy a zálogos birtokokat mielőbb ki fogja váltani, s leánya férjhezmenetele esetén vele a jószágok felett igazságosan megosztozik. S 1506 augusztus 31-én kelt Ulászló adománylevele, melyben a Hunyadi-ház méltóságára és János herczeg érdemeire való tekintettel, a herczeg összes javait – a már említett uradalmak kivételével – különös kegyelemből özvegyének és leányának adományozta.*
Müncheni kir. ltár, Brand CCIX. 41/11, sz.
 
Müncheni kir. ltár, Ung. Doc. 177., 178. és 201. sz. a.
Az örökség nagy kérdése meg lévén oldva, Beatrixnek többé nem volt szüksége a Szapolyaiék támogatására. A nagyratörekvő Szapolyai család terve, mely a múlt és a jövő két királyi családjának sorsát lett volna hivatva egymással összekapcsolni, nem jutott el a megvalósulásig; a házasság terve még ez év folyamán végleg el lett ejtve.

109. FRANGEPÁN KRISTÓF ALÁIRÁSA A BEATRIXNEK ADOTT VEDŐLEVELEN.*
Item nos Cristoforus promissimus ipsa supra scripta conservare et manu propria scripsi.
 
Frangepán Kristóf aláírása, Frangepán Bernardinnak leánya részére Modruson, 1505 deczember 13-án adott védőleveléről vétetett, melynek eredetije ugyane levéltárban (Bvand. CCIX. 41/11.) őriztetik.
Beatrix, ki ez évben a Török Imrétől 4900 forinton kiváltott gyulai várba költözött, s Ulászlótól maga és leánya részére a békési főispáni tiszt birtokát is kieszközölte,* más irányban igyekezett leánya jövendőjét biztosítani. Választása a nagyságosok rendjéből való Palóczi Mihályra, Palóczi Máté nádor unokájára, Gyulával szomszédos nagy uradalmak örökösére esett. Az eljegyzés, úgy látszik, 1507 karácsonyán ment végbe Lippán, s a király 1508 január 5-én foglalta írásba a jegyesek nyilatkozatát, hogy Beatrix herczegnét a családi javak birtokában holta napjáig meg fogják hagyni.*
U. ott, Ung. Doc. 184., 196. és 206. sz. a. A Gyulai kezén levő ezüstért Beatrix külön 7000 frtot fizetett.
U. ott, Ung. Doc. 245. sz. a.
A sors itt is máskép határozott. A kis menyasszony, az utolsó, kinek ereiben a Hunyadiak vére csörgedezett, Gyulán, 1508 elején, ifjú életének 13-ik évében meghalt.
A szerencsétlen anyát, mint tudjuk, egy év letelte előtt a durva és erőszakos György brandenburgi őrgrófhoz kényszeríté nőűl menni az udvar politikája. Az esküvőt 1509 január 25-én Gyulán tartották meg.* Alig egy évvel utóbb már Beatrix sem volt az élők között. Anyát és leányát a gyulai Ferencz-rendi szerzetesek sírboltja fogadta magába.
SPIESS, i.h. 45. l.
A Hunyadiak öröksége merőben idegen kézre jutott. Száz évvel azután, hogy a hunyadi hegylakók vajdájának fia, Vojk vitéz, a nyilvánosság elé lép, egyetlen viselője sincs nemzeti történetünk legnagyobb nevének, s a Hunyadit névvel egy fényes múlt utolsó sugara is letűnt a haza egéről.

110. A MULANDÓSÁG JELVÉNYE A PÁRISI S. HIERONYMUS CORVIN-CODEXRŐL.*
Az utolsó zárókép, mely a mulandóság jelképét ábrázolja, a párisi nemzeti könyvtár S. Hieronymi Breviarium in psalmos David czímű Corvincodexének czímlapjáról vétetett.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi