VII.*
VII.*
Cato Distichonai az 1620-iki kolozsvári kiadásban és Rimay fordításában. (239. l,)
Rimayból a Cato Distichonainak magyar fordítása összevetve a Libellus Elegantissimus qui inferibitur Cato, de praeceptis vitae communis magyar prózafordításának szövegével az 1620-iki kolozsvári kiadás szerint.
Liber I. 2. párvers:
Többet vigyázz mindenkor és ne adgjad magadat az álomnak.
Rimaynál:
Többet vigyázz s tanulj te is mindenkoron,
Álomnak ne hagyj erőt venni magadon.
Álomnak ne hagyj erőt venni magadon.
I. 5. párvers:
Ha az embereknek életeket, es végezetre eroeltoeket meg nézed, Mikoron egyebeket kárhoztatnak, fenki vétek nélkuel nem él.
Rimaynál:
Embereknek erkölcsét ha jól megnézed,
Éltek vizsgálod s meg is mértékeled;
Kárhoztatnak is nekiek élteket,
Nem találsz senkit is vétek nélkül őket.
Éltek vizsgálod s meg is mértékeled;
Kárhoztatnak is nekiek élteket,
Nem találsz senkit is vétek nélkül őket.
I. 6. párvers: Az mellyeket tudsz ártalmasoknak lenni …
Rimaynál: Melyeket ha tudsz ártalmasoknak lenni …
I. 7. párvers: Álhatatos engedelmes is legy, mikor az dolog kevannya:
Az idoe szerent az eszes ember erkoeltset vétek nélkul el valtoztattya.
Rimaynál:
Légy állhatatos s ahoz engedelmes is,
Ha kivantatik csendes is, tűrő is.
Mert az okos ember néha idő szerint is,
Változtatja gonoszra jó erkölcsét is.
Ha kivantatik csendes is, tűrő is.
Mert az okos ember néha idő szerint is,
Változtatja gonoszra jó erkölcsét is.
I. 10. párvers:
Az tsatsogo emberek ellen beszeddel ne vetélkedgyél,
Az szó adatik minden embereknek, de az elmének boeltsesege kevesnek.
Rimaynál:
Csácsogó emberrel te ne vetekedjél...
Elme bölcsesége találtatik kevésnél.
Elme bölcsesége találtatik kevésnél.
I. 12. párvers:
El Tavoztasd az hireket, ne kezdgy úy talalójának tartatni …
Rimaynál:
Távoztasd az mondta mondó hireket,
Uj találójának ne mondjanak tégedet...
Uj találójának ne mondjanak tégedet...
I. 14. párvers:
Mikoron teged valaki ditsir, meg emlékezzél te Magad itiloejének lenni magadnak …
Rimaynál:
Ha dicsírnek téged, megemlékezzél,
Te magad itélőjének is lenni igyekezzél …
Te magad itélőjének is lenni igyekezzél …
I. 17. párvers:
Az magához gyanos …
Rimaynál:
Ha magához gyanós …
Rimaynál:
Ha magához gyanós …
I. 18. párvers
Miglen boldog vagy, addig minden ellenkezoe dolgokat eltavoztass …
Rimaynál:
Miglen boldog vagy, jól el távoztassad,
Ellenkező dolgokat ne is gyámolítsad …
Ellenkező dolgokat ne is gyámolítsad …
I. 19. párvers
Mivelhogy kétsseges es giarlo élet adatott minekuenk, mas ember halalaban magadnak ne vess reménseget.
Rimaynál:
Gyarlóságos élet adatott mi nekünk,
Ember halálában ne legyen reménységünk …
Ember halálában ne legyen reménységünk …
I. 20. párvers
A te szegény barátod mikoron valami kisded ajándékot ád te neked …
Rimaynál:
Szegény atyádfia és régi barátod,
Mutat teneked kisded ajándékot...
Mutat teneked kisded ajándékot...
I. 21. párvers
Miért hogy az természet tegedet mezitelenuel teremtett, …
Rimaynál:
Természet minket mezitelen teremtett, …
I. 23. párvers:
Ha teneked az te jo-téteményedért egy baratod sem felel megh, Ne vádollyad az Istent, hanem te magadat meg’ tartoztasd.
Rimaynál:
Barátod ha neked jóert meg nem felel,
Ne zugolódjál s perölj az Istennel,
Tartóztasd meg magad …
Ne zugolódjál s perölj az Istennel,
Tartóztasd meg magad …
I. 24. párvers:
Hogy valami szuekseged teneked ne legjen, az te keresményeddel szuekoen élly, Es hogy aszt az mi vagyon meg tarthassad, mindenkor véllyed mint ha nem volna.
Rimaynál:
Keresett marhával, ha lehet, szükön élj,
Nagy kedvesen élj keresményeddel;
Tékozlás ne legyen, költvén betsülettel,
Mintha nem volna, tarthassad kezeddel.
Nagy kedvesen élj keresményeddel;
Tékozlás ne legyen, költvén betsülettel,
Mintha nem volna, tarthassad kezeddel.
I. 25. párvers: Az mit egyszer megh adhatz, kétszer ne ighirjed senkinek...
Rimaynál:
Az mit egyszer adhatsz, kétszer ne igirjed …
I. 26. párvers: Az ki beszéddel tetteti magát, de szivében nem huev barátod, Te-is hasonló-képpen tselekedgyél: igy a’ mesterseg mesterseggel tsufoltatik meg.
Rimaynál:
Ki téteti magŕt álnok beszédével,
Szivében is nincs az jó emlékezettel.
Te is hasonlóvan cselekedeteddel
Csufoljad meg őtet olyan mesterséggel.
Szivében is nincs az jó emlékezettel.
Te is hasonlóvan cselekedeteddel
Csufoljad meg őtet olyan mesterséggel.
I. 27. párvers: Ne jovallyad felettéb az hizelkedoe szavú embereket …
Rimaynál:
Hizelkedő embert te ne is javaljad …
I. 28. párvers: Ha teneked fiaid vadnak, es gazdagsagod nints, tehát tudómánjokra tanítsad oeket …
Rimaynál:
Fiaid ha vannak, tanitsd tudományra …
I. 29. párvers: Az mi alávaló, te aszt itillyed dragának, az mi pedig drága, aszt alávalónak. Ezképpen sem magadnak fösvén nem lészesz, sem egyebek foesvénnek teged nem tartnak.
Rimaynál:
Mi az alávaló, te itild drágának,
És az mi drága azt alávalónak;
Eképpen fösvény nem lehetsz magadnak,
Sem penig egyebek fösvénynek nem tartnak.
És az mi drága azt alávalónak;
Eképpen fösvény nem lehetsz magadnak,
Sem penig egyebek fösvénynek nem tartnak.
I. 30. párvers: Az mellyeket szoktál buentetni, ugyanazonokat te magad ne tselekedgyed, Mert rút dolog az tanítónak, mikoron ugyanazon vétek oetet meg feddi.
Rimaynál:
Melyekről szoktál azelőtt büntetni,
Magad ne látassál azokot cselekedni,
Rut dolog, tanitót ha kezdi feddeni,
Maga vétkeiről nem tudván kitérni.
Magad ne látassál azokot cselekedni,
Rut dolog, tanitót ha kezdi feddeni,
Maga vétkeiről nem tudván kitérni.
I. 31. párvers: Az mi igaz aszt kérjed, avagy az mi láttatik tisztessegednek lenni, Mert bolondsag ollyat kérni, az mi igazán meg tagadtathatik toelluenk.
Rimaynál:
Az mi tisztességes láttatik, azt kérjed,
Ki hozzád nem illik, kivánni ne merjed;
Bolondság azt kérni, ki nem adattatik neked
Jobb elhallgatni, rá sem menjen nyelved.
Ki hozzád nem illik, kivánni ne merjed;
Bolondság azt kérni, ki nem adattatik neked
Jobb elhallgatni, rá sem menjen nyelved.
I. 32. párvers: Az ismeretlent jobnak (nagyobnak) ne tartsad az ismeroeidnél …
Rimaynál:
Jó esmerősödöt igen megbecsüljed,
Ismeretlent penig ne tarts annál feljebb …
Ismeretlent penig ne tarts annál feljebb …
I. 34. párvers: Ha mikor megh gyoezhetnéd-is, néha engedgy az te társadnak. Mert az szerelmes baratok engedelemmel tartatnak megh.
Rimaynál:
Kit nagy erőddel győznél is, tűréssel meggyőzzed,
Az igen szép jóságos cselekedet,
Mert az igen engedelmes türésed
Jó erkölcsnek drága jó vezéred.
Az igen szép jóságos cselekedet,
Mert az igen engedelmes türésed
Jó erkölcsnek drága jó vezéred.
I. 39. párvers: Meg tartsad inkáb azokat, a’ mellyek immár munkaval kerestettenek. Mikor az munka kárban vagyon, megh nevekedik ez világhi szegénység.
Rimaynál:
Az kit nagy nehezen munkával kerestél,
Azokat megtartsad, azon igyekezzél;
Mert ha kárvallásban gyakorta te esel,
Megrakonol te világon szeginséggel.
Azokat megtartsad, azon igyekezzél;
Mert ha kárvallásban gyakorta te esel,
Megrakonol te világon szeginséggel.
I. 40. párvers: Néha neha légj adakozó a’ te ismerőidhez szerelmes emberidhez, es barátidhoz. De mikoron bódogh vagy, te magadnak mindenkor job akarója légy.
Rimaynál:
Mikoron boldog vagy, közelb légy magadhoz,
Magaddal ugy légy, mint jó akaródhoz.
Adakozó légy az atyádfiaihoz,
S ne hagyj megcsükkenni jóvoltát barátidhoz.
Magaddal ugy légy, mint jó akaródhoz.
Adakozó légy az atyádfiaihoz,
S ne hagyj megcsükkenni jóvoltát barátidhoz.
I. 8. párvers: Az te feleségednek, mikor az szolga fel<oll> panaszolkodik, ne hidgy oknelkuel. Mert gyakorta az Aszszonyi allat gyueloeli aszt, az kit az oe ferje szeret.
Rimaynál a körülírásos kidolgozásban:
Ne hidj mindenkor az asszony állatnak,
Jámbor szolgákra ha panaszolkodnak;
Az asszonyállat azt nem kedveli,
Melyet az férje leginkább szereti …
Jámbor szolgákra ha panaszolkodnak;
Az asszonyállat azt nem kedveli,
Melyet az férje leginkább szereti …
