ELŐSZÓ.
ELŐSZÓ.
Régóta érzett hiány pótlására van hivatva ez a munka, mely összefüggő képet igyekszik nyújtani a magyar viseletről a legrégibb időktől kezdve egész jelenlegi kialakulásáig. Mennyiben felel meg a kivánalmaknak s mennyiben nem: annak megbirálása nem az én feladatom. Hogy nem tökéletes, azt magam tudom legjobban, de úttörő munkákban – úgy gondolom – hibák és hiányok ki nem kerülhetők, anyagának gazdagságára pedig annál inkább hivatkozom, mert felkutatásában s összegyűjtésében NEMES MIHÁLY úr buzgólkodott legtöbbet, ő készítette a táblákat, melyeknek kiállítása bármelyik külföldi kosztüm-munkáéval vetekedik; a munka jósága tehát ebből a szempontból nem az én érdemem s a mikor ezt kiemelem, megtehetem a szerénytelenség vádja nélkül.
Általában az egész munka összeállítása NEMES MIHÁLY úrnak az érdeme, a mihez én legfölebb egyszer s másszor tanácsadással s egyes képsorozatok kiegészítésével járultam. Nekem a képeket felvilágosító szöveg elkészítése jutott feladatúl.
Az eredeti terv szerint a 10–12 ívre terjedő szöveg csupán táblamagyarázatból állt volna, de ez a terv csakhamar módosult s a Franklin-Társulat előzékenysége lehetővé tette, hogy kiterjeszkedjem a magyar viselet egész történetére, a minek a vége az lett, hogy a szöveg a tervezettnél háromszorta nagyobb terjedelmet öltött. Ötödfél évvel ezelőtt fogtam megirásához, de 1896. év végéig az ezredéves kiállításban való elfoglaltságom miatt kevés időt fordíthattam rá s igazában csak az utolsó három évi munkálkodás eredménye van e műben összefoglalva. Hogy mily nehézséggel kellett megküzdenem, nem akarom részletezni, ennyit is csak azért említettem meg, mert tudatában vagyok annak a körülménynek, hogy a magyar viselet fejlődésének s különböző fázisainak történetét tulajdonkép csak ezután lehet majd megírni. De annyit talán nekem is szabad hinnem, hogy az uttörés fáradságos munkáján túl estünk s ha a magyar viselet fejlődését most már meg lehet írni, abban része van ennek a műnek.
Végül a táblák elkészítésében követett eljárásról akarok még néhány szót szólni. A fekete táblák talán három vagy négy képnek a kivételével az eredeti emlékeket pontos másolatban tüntetik föl modorosságukkal s rajzolási hibáikkal együtt. A színes képek azonban nem egyszerű másolatok, NEMES MIHÁLY úr ezeknél csupán alapul vett bizonyos egykorú emléket az azon időbeli viselet feltüntetésére, de máskülönben úgy az alakok megrajzolásában, mint bizonyos helyzetben való feltüntetésüknél szabadon járt el, igen gyakran más egykorú emlékek alapján kiegészítette a képeket, másféle fegyvert adott a kezükbe sat. A tábla-magyarázat számot ad arról, miben történt változtatás, a mi azonban nagyon természetesen sohasem volt olyan jellegű, hogy a megfelelő korszak szokásaival ellenkeznék.
Budapest, 1900 márczius hó.
Nagy Géza.
