Lószerszám.
Lószerszám.
A lószerszám gazdagon volt megrakva boglárokkal, pitykékkel, sallangokkal. A déloroszországi ezüst csésze hunn fejedelménél (4. 1.), a Szasszanida királyoknál (14. 1.), a nagyszentmiklósi edény vitézénél (4. 2.), a nagyenyedi Sz. Demeter-kép X–XI. századbeli lovas szentjénél (14. 2.) valamennyinél azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a szügyelő és farmatring szíja, hanem a kantárszáj kivételével a többi is, u. m. az állazó, a pofaszíj, homlokszíj vagy homlokelő, kantártető, csótár, sőt a kerek vagy négyszögü nyeregtakaró szegélye is végig diszítve volt pitykékkel s a találkozó pontoknál nagyobb kerek boglárokkal, a szügyelőről és farmatringról ezenkivül kisebb-nagyobb sallangok, füles boglárok és csörgők csüngtek alá. Leleteinkben, a mennyiben teljesek, egy pár szélesebb (4 cm.) és két pár keskenyebb (1.8–2.2 cm.) szíjvéget, továbbá 6–10 darab nagyobb (4–5 cm. széles), 18–46 középnagyságu (2.4–2.8 cm. széles) és 8–42 darab keskenyebb (1.2–1.8 cm.) boglárt és pitykét lehet megkülönböztetni a szerint, a mint a szélesebb szügyelőre és farmatringra, vagy a keskenyebb pofaszíjra, homlokkötőre s a kantár egyéb részére vagy pedig a csótárra voltak erősítve. Legtöbbet ismerünk a benepusztai leletből, hol 10 drb 4 cm., 46 drb 2.4–2.6 cm. és 42 drb 1.5–1.6 cm. széles boglárt és pitykét találtak hatféle változatban, ezenkivül egy 2.5 cm. széles szíjvéget. (V. ö. IV. A. 7., 11., 21. – 10. 1–4., 20.). A pilini második sir boglárainak és pitykéinek száma kevesebb ugyan (67 db), de díszben nem marad a benepusztai mögött; van köztük hét füles boglár 5 cm. átmérővel, a melyek valószinüleg a szügyelőről (vagy farmatringról) csüngtek le két oldalt s nyilván ide tartozik a két nagyobb (4 cm. szélességü) szíjvég, melyek a farmatringról jobbról és balról lelóggó hosszabb szíjra (v. ö. 17. 6, 7.) lehettek alkalmazva, ezenkivül hihetőleg mindegyik szíj mellett jobbról is, balról is egy rövidebb és keskenyebb szíj csüngött alá (v. ö. 18., 8–9.) s ezekhöz tartozhatik a négy kisebb, 1.8 és 2.2 cm. szélességü szíjvég; van aztán 45 db 2.6–2.8 cm. széles boglár kétféle változatban és kilencz korongos boglár 1.8 cm. átmérővel (IV. A. 3–5., 22. – 10. 6., 7., 29. – 16. 2., 9.). Szintén a lószerszám diszítményei közé tartoztak a verebi, gödöllői, battai sat. boglárok. (IV. A. 19. – 10. 10–12., 30–31.). A paripa szügyénél Pilinen egy szívalaku nagyobb lemezt s egy ehhez hasonló kisebbet találtak; ugyanilyet a battai leletből is ismerünk; ezek kétségkivül a szügyelő sallangjai voltak (16. 11–12.).*
Hampel J. A honfogl. eml. 180. s köv. l. Pósta B. A törteli magyar pogánykori leletek. Arch. Ért. XVI. 1896. 36 s köv. ll.
