A vászonkészítéshez is már nagyon régtől fogva értettek a magyarok, melyet az egykori szkithákhoz hasonlóan kenderből állítottak elő. Ugy a vászon és gyolcs, mint kender szavunkat, aztán az ezekkel összefüggő szösz-t, tilolás-t, orsót sat., meg a vászonkészítő nevét, a takácsot a kelet-európai hazából hoztuk magunkkal. A lenvászon azonban csak a szlávokkal való érintkezés után terjedt el őseinknél. A vászonból készült ruhák közé tartoztak a gatya, ing, meg a női viselet egyes darabjai. A régi magyar leletek közül Nagy-Teremián találtak arany- és ezüst ékszerekkel együtt egy nagyobb és egy kisebb vászonszövet darabot, az utóbbiba valami mustra is van beleszőve; a szolyvai lovas sír tárgyai közt pedig a kardtok végén és egy – talán a tegezhöz tartozó ezüst karikán vannak vászonmaradványok.*
A kenderről. a következtetéseimet. A szkithák nemz. 24. l. és Budapest régiségei. V. k. 90. l. – V. ö. továbbá Vámbéry A. A magyarok ered. 302, 303, 632, 638, 661. – Nyelvt. Közl. XXVII. 2. 154. – A «takács» szó megvan ugyan a balkáni nyelvekben is (szerb: takač, oláh: takacju, albán: katš s a tótban: tkáč): de semmi esetre sem szláv eredetü, mint Miklosich állitotta (M. Nyelvőr. XI. 1882. 512.), hanem török (Vámbéry id. m. 302. l.) – A «len» európai árja elnevezés (V. ö. latin: linum, ó-skandináv; lin, ó-szlov. linu sat.) Herodotus (IV. 74.) mint feltünő dolgot jegyezte meg, hogy a régi szkithák len helyett kendert használtak, mely náluk vadon termett. – A nagy teremiai két vászondarab közül egyik finomabb, másik durvább lenszövet. Pulszky F. Magyarorsz. Arch. II. 126. – Hampel J. A honfogl. eml. 92–93. l. – Szolyvai Arch. Ért. III. 1870. 204. l.
Az öltözet egyes részei a következők voltak.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.