Bocskor divatja.
Bocskor divatja.
Az a kérdés már most, lehetett-e olyan időpont s melyik volt az, midőn a bocskor nálunk olyan elterjedést nyerhetett, minőről a velenczei képek tanuskodnak? a bocskor a honfoglalóktól itt talált szlávoknak volt a viselete, kezdetben tehát csakis a legalsóbb nép-rétegnél volt használatban. Hogy a felsőbb körökben is elterjedjen, arra csakis a byzanczi udvar befolyása adhatott alkalmat. Történelmileg tudjuk, hogy a görög befolyás a magyar királyi udvarban I. Géza király idejétől fogva kezd nagyobb jelentőségre emelkedni; Dudas Mihály császár (1071–1078) koronát küld «Geóbitznak (Gyeóvicsnak), a hív uralkodónak, Turkia kraljának» s Géza Nikephoros Botoniates (1078–1081) császár unokahugát veszi feleségül. Még erősebb lesz e befolyás a Komnenosok uralma alatt a XII. században, midőn Álmos, Borics és Géza herczegek s II. László és IV. István Konstantinápolyban keresnek menedéket s egyik-másik görög segítséggel szerzi meg a magyar trónt, III. Béla király pedig ott nevelkedik s csak 11 évi távollét után 1173-ban tér vissza Magyarországba, hogy elfoglalja a bátyja halála után üresen maradt királyi széket. Velük együtt párthíveik, magyar főurak jutnak a keleti császárság fényes udvarába, mely Mánuel császár (1143–1180) idejében éri el utóvirágzásának tetőpontját, görög urak házasodnak a királyi házba, mint András somogyi ispán s magyar főurak görög családokba, mint a Csák nembeli Miklós ispán, a kik Magyarországban terjesztői lesznek a byzanczi szokásoknak. Ebből az időből valók a velenczei képek s ép azért, ha első pillanatban feltünőnek látszik is, a viszonyok számbavétele után természetesnek találjuk, hogy a bocskor viselete, miként Byzanczban, a XII. századbeli magyarságnál is kezdve az udvartól minden társadalmi osztályban általános divattá vált. Nálunk nem sokáig tartott divatja, a balkáni államokban azonban fenmaradt, XIV–XV. századbeli byzanczi képeken a szentek bocskorral vannak ábrázolva ép úgy, mint Mircse oláh vajda az ardsisi zárda egy régi képén.*
András somogyi ispán az ujabb kutatások sz. a magyar Kádár-Kaluz nemzetségnek volt a tagja. Turul. XVII. 1899. 158. – Miklós ispán maga mondja, hogy első felesége görög leány volt. Fejér: Cod. Dipl. III. 2. 227. és Turul. XIV. 1896. 5. l.
A bocskort leszámítva, a viselet többi része, mint már az előző fejezetben kifejtettük, összhangzásban van mindazzal, a mit tudunk a régi keleteurópai viseletről, a hogy az a hunn korszaktól kezdve a középázsiai Szasszanida-turk s a feketetengermelléki byzanczi áramlatok hatása alatt megalakult és tovább fejlődött.
