Zászló.
Zászló.
A zászló alakja négyszög volt, melynek felső sarka hosszú, keskeny és hegyes szalagban végződött és czímerrel volt ellátva. (X. A. 4., X. B. 8., XI. 7.). A magyar nemzeti zászló szine piros-fehér, még pedig vagy nyolcz piros-fehér csikot tüntet föl vagy pedig piros mezőben zöld vagy fehér hármas halom fölött fehér kettős keresztet; a szalag mindig piros.*
Az Anjoukori zászló alakja a Képes Kr. több miniaturején látható. Igy Aquileja ostromának és a Cesumauri ütközetnek a képénél igen hosszú ruddal s itt még turullal, mely a krónikák sz. egész Géza fejedelemit a hunnok czímere volt; az Árpádok alatt fölváltja ezt a nyolcz pólya s a kettős kereszt, ilyen zászlók vannak Keán leveretése, a ménfői ütközet, IV. Henrik és Salamon Fehérvárra való menetele, a cserhalmi és mogyoródi ütközet (ez utóbbinál a királyi zászló kettős kereszttel, a herczegeké 8 pólyával van ellátva), III. Béla, II. Endre, a keresztes hadjárat képénél; a rozgonyi csata képén egyik zászló 8 pólyás, bal felől az Anjou-liliommal, másik pedig kettős keresztes. Színes másolatban Keán képét közölte a Millen. magy. tört. I. k. 15. füz. 276. l. L. még Marci Chronica. Kiadta Toldy F. Pest. 1867. – A többit l. Millen tört. I. k. CCCXXVI. és CCCXLIV. l. II. k. 24, 73, 82, 95, 313, 384. 405. III. k. 54. és Szalay-Baróti L. A magy. nemz. tört. II. 19.
