Számszeríjj. Kézíjj.

Full text search

Számszeríjj. Kézíjj.
Szintén a fekete sereggel hozható kapcsolatba a számszeríjj vagy XV. századbeli nevén szomorszerigy (zomorserig), számszirigy nagyobb elterjedése, mely gyalogságnak volt a fegyvere, míg a lovasság tovább is a könnyű kézíjjat használta. A XV. századbeli számszeríjj (43. 12.) fő alkatrészei, az ív és agy fából készülteik, vasszerkezet csak a későbbi időkben fordul elő; az ívre kétfelé hasított karvastagságú fát használtak, középrészéből zsinórral erősen hozzáfűzött vaskengyel állt ki, melynek az volt a rendeltetése, hogy felhuzáskor a harczos a lábát bele téve, az ívet a földhöz szorítsa, miközben vaskampóval húzta fel a húrt vagy ideget, melyet egy az agy közép részén levő s bevágással ellátott koronghoz erősített; ennek magyar neve talán «kakas» volt, a mit később a puskára vittek át, a németek s francziák «nuss»-nak, «noix»-nak vagyis «dió»-nak nevezték, a mely névnek azonban nálunk semmi nyomát sem találom. A korongalakú kakas az agy belsőrészében egy emeltyűszerű ravaszszal volt kapcsolatban, melynek az agy alsó felén kiálló végével a felajzott íjjat elpattintották. A számszeríjjnál használt nyilvessző négyélü nehéz vashegygyel volt ellátva (43. 8.), vadászatnál nagy vadra, zergére a villaalakú nyilhegyet is használták (28. 21. v. ö. 43. 12, b.); a rövid nyílvessző puha fából készült s alsó végén kétfelöl vékony fakéregből álló szárnynyal volt ellátva. A járomalaku régi kézíjjak helyett a kétféle fából készült vagy csonttal bélelt s a fa hajlatával ellenkező irányban görbített török íjjak a XV. századtól kezdve mindinkább elterjedtek (45. 2. – 47. 5.); a tegezt és puskát most is az ővre erősítve jobboldalt s nem a hátukon hordták.*
A szájszeríjjról lásd Tagányi K. Századok 1893. 316. l. – Legrégibb okleveles emlékét 1417-ből ismerem: «tres arcos vulgo zamscirig vocatas.» Teleki Okl. l. 317. – V. ö. Boeheim: Waffenkunde. 405 s köv. ll. Viollet le Duc id. m. V. 20 s köv. ll. A Schlägli szójegyzék sz. a balista vagyis a parittyaíjj a. m. «tekerwin fekes nyil»; a subtelum-ot (Beszt. sz. fekes nyil) «tornar»-nak nevezi; a «tegez»-t (faretra), melyben a kézíjjat tartották, megkülönbözteti a nyilvesszőtartó corintustól (corytus, köcher), melyet «puzdorá»-nak nevez, de a catapulta is a. m. «puzdra», holott ez tulajdonkép a számszeríjj; részei: arcus = iv, amentum = ideg, telum = nyil, hamus = horog.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi