A felöltők közül a hosszú suba csupán a XVII. század két első tizedében fordul elő; utoljára 1622-ben, Máriássy Anna ruhái közt találjuk fölemlitve. Rendesen tafota-bársonyból, ritkábban kamukából készítették, bélése többnyire nyest volt, vagy pedig rókamál, s arany-paszománttal prémezték, mellére aranyfonálból kötött vitézkötéses gombokat varrtak.
A kis suba (63. 8.) a XVII. század derekáig maradt asszonyoknál és leányoknál általános használatban; ezen időig (1600–1655.) tizével-huszával vitték hozományba, a XVII. század második felében azonban elmarad a leltárakból – s mint Apor mondja – ekkor már csak a leányok viselték. A kis suba mindössze derékig ért s bő és széles volt, galléra s bélése nyest, nyuszt, hiuzmál, menyét s tengeri nyúlbőr, a nyárit gubás bársonynyal, kamukával is bélelték; elől s hátul vadbőrrel szélesen be volt szegve, a század első felében gyakori volt a paszománt, arany- és ezüst, meg tűzött prém is; kivül arany és ezüst csipkével s kötésekkel volt meghányva.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.