12. sz., március 20. BUDAPEST, MÁRCIUS 20.

Full text search

12. sz., március 20.
BUDAPEST, MÁRCIUS 20.
Az alább közlöttekből láthatja az olvasó az alkudozások menetét az ide-oda kapkodás szomorú eredménytelenségével. Tisza Kálmán olyan föltételeket szabott a miniszteri tárca elfogadásához, aminőket kellett szabnia, hogy pártja előtt meg ne semmisítse magát, s amiket a Deák-pártnak nem lehetett elfogadni anélkül, hogy önmagát meg ne semmisítse önmaga előtt. Tisza Kálmán mintegy felhatalmazást akart kapni megváltoztatására a jelenlegi alapnak, melytől véleményünk szerint nemzetünk élete függ. E tárgyról elmélkedve fontos Lónyay grófnak Andrássyhoz intézett levele, melyben a 67-iki alap érintetlenségét felbolygatni leginkább azon okból rosszalja, nehogy a birodalom Lajtán-túli része is felbonthatónak kezdje azt tartani.
Egyébiránt ezek sokszor megvitatott dolgok már, s nem akarjuk vitatni: Tisza Kálmánnak-e vagy nekünk és Lónyay grófnak van-e igazunk az alapra nézve; ezúttal csak azt akarjuk konstatálni, hogy Tisza és Szlávy is helyesen cselekedett pártja szempontjából, midőn egyik sem mehetett túl azon a vonalon, melyen a pártelvek tilalomfája képez véghatárt.
Meghiúsulván a tágabb koalíció, Szlávy most egy szűkebb, a 67-iki kiegyezési alapon álló pártok vezéreiből összeillesztendő kormányt igyekezett létrehozni: de Ghiczy Kálmán szinte vonakodott miniszterséget elfogadni Tisza nélkül, s legkivált azon okból, mert állásának szilárdsága semminemű eszközökkel nem volna garantírozva azon irányban, melyet a szabadelvű reformok mezején kitűzött s mely irányban Magyarország hanyatló egzisztenciáját kiemelni reményli.
A miniszterelnök ezúttal a legutolsó eszközhöz folyamodott és Sennyey bárót kínálta meg miniszterséggel. Az is tagadó választ adott s annyira nem kívánt alkudozni e tárgyban, hogy a szerdán őt meglátogató miniszterelnököt betegség ürügye alatt magához sem bocsátotta.
Most tehát újra ott vagyunk, ahol voltunk. A méltán elkeseredett miniszterelnök újra benyújtotta az összes minisztérium lemondását, s azt őfelsége most már el is fogadta. Őfelsége egyáltalában szép jelét adta alkotmányos érzelmének ezen zavaros kérdésben, mely ki tudja, miként fog végződni: nem vágott eléje fejedelmi szavával a dolgok menetének, hanem hagyta működni a közvéleményt, mely azonban nem érlelt meg semmit.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi