7. (98. sz., november 22.)
7. (98. sz., november 22.)
Rónaszékyné jutalomjátékául tegnap a »Libapásztor« című sületlenséget választá, amit nem tételeztünk volna föl ízléséről. A közönség, mely Rónaszékynét kiválóan kedveli, elvárta volna, hogy ezzel a darabbal ne tegye lúddá; választásának azonban mégis van egy indoka s ez az, hogy a neki jutott címszerep alkalmas volt arra, hogy összes szeretetreméltóságát kifejthesse, aminthogy ki is fejtette s maga képes volt fönntartani az érdeklődést mindvégig, s elsimítani a föltálalt esetlenségek fölötti bosszankodást.
Az igazgatót fölkérjük, hogy ezentúl legalább fölületes cenzúra alá vegye a jutalmazottak választott darabjait, mert Szeged már mégis sokkal nagyobb és műveltebb város, mintsem ponyvairodalmi termékkel anélkül lehessen traktálni, hogy ez visszatetszést ne szüljön. A rossz darabban (Rónaszékyné kivételével, ki csak túlzott) mindenki rosszul játszott, s így megértük, hogy egyszer immár egyöntetű volt az előadás. Rónaszékynét két ízben is megtapsolták s kilépte alkalmával csokrokat és koszorút dobtak a színpadra.
*
A másik primadonna, Enyváry Sarolta k. a. jutalomjátéka szinte nemsokára lesz. Ő, mint halljuk, a »Kisasszony feleségem« című operettet választotta, s ezzel igen kellemes hírt regisztrálhatunk a színházlátogatók számára. Marjolaine világhírű szerepe, véleményünk szerint, pompásan illik az Enyváry Sarolta egyéniségéhez s semmi kétségünk benne, hogy öt-hat kellemes este várakozik a közönségre. Hisszük, hogy az igazgatóság is a maga részéről erélyesen támogatni fogja a kisasszony akaratát, az operett megszerzése és betaníttatását illetőleg, ami, nem tagadjuk, sok vesződséggel és áldozattal járó dolog.
