294. sz. december 30. [»FATINITZA«]

Full text search

294. sz. december 30.
[»FATINITZA«]
 
Fatinitza, Fatinitza! de sok minden történt veled!
A lábadat kicsavarták, legszebb részeidet elnyomorították, kedves dalaidat elnyávogták.
Egy szegény fazekasmester ült a hátam mögött; minden dallamnál összerezzent. Azt hitte odahaza van, s a fazekai rendre repedeznek. Halálkongásuk rémletesen hangzott szerető füleinek. (Mert mióta a Hiradó szerint egy délután X-ék estélyt tartottak szerető házukban, azóta szerető fülek is egzisztálhatnak.)
Rónaszékyné kedves Fatinitza volt, jókedvvel játszott, s Peterdiné is teljesen bevált. Ki is tapsolták nehányszor mind a kettőt.
Makó szintén meglehetős Kancsukoff volt, éppen úgy Munkácsi is jó hírlapíró, ha a gesztusai nem volnának oly visszataszítón ügyetlenek.
De midőn az elsorolt hölgyeket és urakat megdicsértem, csakis mint ábrázoló színészekről szólottam.
Az énekesekről nulla mentio fiat guia non sunt.
*
Vasárnap a »Kintornás család« került színre. Marit Somogyiné, Jucit pedig Rónaszékyné adta.
Nem is csuda hát, hogy Peterdi otthagyta Marit a Juci kedvéért. Minden okos ember így tett volna helyében.
Hanem hát akármint esett is, meg kell adni, hogy pompásan sikerült az előadás, mert egészen élvezhető alakban kaptuk Tóth Ede jeles darabját. Peterdi napról napra tehetségesebb színésznek mutatkozik, Rónaszéky pedig egészen kiaknázta, tán egy kicsit túlságosan is, Samu fönséges humortól csillámló szerepét a közönség mulattatására. S célját el is érte.
Rónaszékyné ma kissé jobban énekelt s igen jól játszott.
Csupán két megjegyzésre adhat alkalmat a legszigorúbb kritikának is.
Egyik az, hogy menyasszonynak rosszul öltözött, túlságos udvariasan, s hogy a Mari berohanási jeleneténél, mikor vőlegénye bűne kitudódik, kizökkent szerepéből, s elfelejtett szomorú arcot vágni.
Általában Rónaszékynéről el lehet mondani, őt annyira jókedvében teremtette az isten, hogy csak mosolya van.
Ám de »csak mosollyal« nem lehet egy szerepet végigcsinálni.
*
Éppen erről a meggyőződésről jut eszembe Vécsey Anna, aki meg, ellenkezőleg, csak siránkozni tud.
No ez aztán még unalmasabb.
Sír az, ha sírni kell, sír, ha semmi sem történik vele. Az örök siralom megtestesülése.
A »Vén bakancsos és fia a huszár«-ban merőben élvezhetlen volt emiatt.
Ez előadásról szólva utólag ki kell emelnünk Ferenczinét, ki igen szépen énekelt el Lidi szerepébe néhány dalt.
A közönség lelkesen újráztatta a tehetséges kezdőt.
Még Rónaszékyné is tapsolt neki egy emeleti páholyból. Magamagát álmodta le a deszkákon.
*
Holnap a »Hercegasszony«, e kedves, élénk operett kerül színre, mégpedig ami Araditól igen szép, dacára az új költséges díszleteknek, bérletben. Madame l 'Archiduc Rónaszékyné lesz. Az érdekes újdonság nagyban hódított a 70-es évek elején Párisban, s hihetőleg itt is meg fogja tenni hatását, különösen a szép »Kötény-dal« meg az »atévja«-dal.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi