149. sz. július 6. MAKÓI DÍSZ-DOLOG
149. sz. július 6.
MAKÓI DÍSZ-DOLOG
MAKÓI DÍSZ-DOLOG
vagyis
Érdekes tanulmány az emberisme mezején
A »Szegedi Napló« múlt heti számában két csípős közlemény jelent meg, kapcsolatban a főispáni installációval, mely természeténél fogva és azok természeténél fogva akiknek szólott, sajátszerű benyomást tett Csanád megyében.
E benyomást nagyszerűen karakterizálja két levél, melyeknek véletlenül birtokába jutottunk. Egy ugyanazon kéz írása mind a két levél. Egy ugyanazon név van írva mind a kettő alá. Ezt a nevet még most elhallgatjuk s pótoljuk álnévvel.
Az egyik levél Budapestre van intézve, egy ott idéző Csanád megyei birtokoshoz, s így szól:
Makó, július 2.
Kívánságodra itt küldöm a »Szegedi Napló« azon két számát, melyben ama célzatok és gyalázatos rágalmak foglaltatnak őméltósága és a megye ellen. Valóságos skandalum! Bosszantó, hogy nem akad ember sat., sat.
Kajáry Márton
A másik levél a »Szegedi Napló« szerkesztőségének szól, s így hangzik:
Makó, jún. 30.
Tekintetes szerkesztőség!
Lelkesedve olvastam a sorokat, melyek az emberi méltóság nevében oly elragadóan ecsetelték érzelmeimet. Régen kellett volna mindaz! Nagy sebek, iszonyú fekélyek azok, amik itt vannak! Áldja meg az isten azt a ragyogó nemes tollat sat., sat.
Kérek küldetni a kiadó hivatal útján egy-egy példányt mind a két számból, hogy örök emlékül eltehessem.
Kajáry Márton
Mikor e két levél a kezembe került, s összehasonlítva konstatáltam, hogy egy és ugyanazon ember írta, nagyot dobbant szívem az örömtől, arcom kigyúlt a boldogságtól, mert íme, ez egy igazi…ilyen egy igazi mameluk.
