HERRICH MINISZTERI TANÁCSOS

Full text search

HERRICH MINISZTERI TANÁCSOS
vagyis: Utazás a lórén
Vasárnap éjféltájban Herrich miniszteri tanácsos fölvett hármunkat egy lóréra, mely a töltés mentében közeledett.
A töltések még jól állottak, kivévén azon a ponton történtek némi veszedelmes csuszamlások, hol az Alföldi töltés a baktóival csatlakozik. De a bajoknak sem lehetett rossz következménye, mert e veszedelmes helyen a szegediek csoportosultak szokott ügyességükkel. A »vörös-keresztről« jó híreket kaptunk, a »szilléri« töltést pedig emlegetni sem kellett; az volt a legjobb, arról legkevesebbet beszéltek Szegeden.
Herrich rózsás kedéllyel nyomta le nagy fejére magas kidomborodású fehér kalapját, s leült a kupé egy padján a bundájába és szuszogott és gondolkozott ha ugyan szokott gondolkozni.
Sötét éjjel volt. A munkások fáklyák mellett dolgoztak. S benn a kényelmetlen kupéban is csupán egy fösvény mécses vetett kevés fényt a jelenlévőkre.
A lóré lassan csúszott végig a síneken…
Hollá! kiáltanak ránk egy helyen… Ide tizenkét karó szükséges.
Herrich megállíttatta a vagont, s nagy álmosan kitekintett a kérvényezőkre, azután ásított egyet, s meghozta a kérelmükre az indorzátát.
Visszafelé jövet meg fogják kapni önök a 12 karót.
A lóré elindult, Herrich azonban tovább is nyitva hagyta az ablakot, s savószínű szemei a töltés mellett elterülő tengert látszottak vizsgálni műértelemmel.
Az a tenger pedig éppen haragudott.
A szél egyenesen a töltésnek hajtotta a vizet, s a méltóságos tanácsos úr magas kalapját is meg-megbillentette, amint egyenesen a töltések felé fordított arcának vágódott süvítve.
Ez a szél, félek, bajt hoz reggelig mondja a lórét vezénylő hadnagy Verhovaynak (mert ő volt hármunk egyike) halkan, úgy hogy Herrich, kinek feje s következésképp füle is (mert ő is csak a fején hordja) künn volt a kupéból, nem hallhatta.
A töltések mellett egy egész ölnyire tele volt a víz »kotré«-val, szalmával, mit a szélvész az ártérről a víz szélére hajtott, csupa mozgó dombokat emelve azokból.
E szemétdombok pokoli táncot jártak az út mentében.
Herrich tanácsos végre behúzta fejét, s így szólott okos fiziognómiával felénk fordulva.
Lássák az urak, nagy szerencse Szegedre nézve, hogy ez a szél most egyenesen a töltésnek fúj.
Bámulva néztünk rá Verhovayval: azt hittük megbolondult.
Most folytatá szilárd meggyőződéssel , most ez a szél mind ide veri a gazt s a gaz enyhíti a hullámverést. Töltéseink kevésbé kopnak.
Halkan odasúgtam Verhovaynak:
S ezt az embert küldik ide Szegedet megmenteni? Akinek még az sem jut eszébe, hogy ha másfelé fújna a szél, akkor eo ipso nem lenne szükség a hullámverés enyhítésére.
Verhovay mosolygott, Herrich pedig, mint akinek igen megtetszett a saját szakszerű véleménye, folyton e tárgyon csüngve dünnyögé:
Úgy van, töltéseink kevésbé kopnak… igen is kevésbé kopnak.
Alig mentünk öt percig, ismét kiáltás állította meg a vonatot.
Mi kell? kérdé a hadnagy kihajolva.
Itt egy helyen szivárog! Zsákokat tessék hozni.
Kendtek itt szegediek? kérdé Herrich.
Nem; én magam vagyok szegedi, ez a többi meg csak vásárhelyi ember.
*
Visszajövet hoztuk a zsákot is, a karókat is, azonban Herrich már akkor sehogy sem tudta, hova kellett a karó, hova a zsák, vagy egyáltalán mely ponton fordultak hozzánk munkaanyagért.
A hosszú töltés mentén véges-végig minden munkáscsoportnál (mert csoportokra voltak fölosztva) meg kellett állni kérdezősködni.
Kegyelmetek kértek valamit az imént?
Ezen csalhatatlan rendszer mellett egy órai késedelmezéssel persze aztán kitudódott, hova kellett a karó, hová a zsák, de kitudódott az is, hogy Herrich úr azt a vonalat, melyet nemcsak tanulmányoznia, hanem megvédelmeznie is kell, még csak nem is ismeri.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi