17. sz., január 22. [A »SZÉP GALATHEA«]
17. sz., január 22.
[A »SZÉP GALATHEA«]
[A »SZÉP GALATHEA«]
Post tot discrimina rerum – megint föllépett Erdélyi Marietta. De hogy odáig juthassunk, keresztül kellett gázolni előbb még a »Becsületszó«-n, melyben Erdélyi Marietta nővére, Gizella adta Rózsát.
Gyula bácsi a megmondhatója, hogy milyen kellemes kis leány Rózsa kisasszony a színdarabban, mi azonban csak azt jegyezhetjük meg, hogy Gizella k. a. kissé nehézkes e szerepben, bár nem lehet tőle elvitatni, hogy értelmesen, poénírozva és hatással játszott. A közönség élénken megtapsolta.
Ma Somogyi is szokatlanul jó volt. Sőt, akár hiszed, nyájas olvasó, akár nem hiszed, még Megyeri is.
*
Most pedig áttérhetünk a »Szép Galatheá«-ra. Olyan gyönyörű volt szobornak, hogy az ember sajnálta, mikor nővé változott át, s oly igéző volt nőnek, hogy kétségbeejtő volt látni átidomítását kőszoborrá.
Erdélyi Marietta kosztümje ebben a szerepben mesteri volt. A redőzet, a köpeny és a szoknya igazi párizsi remek.
Egész végig szépen énekelt s többször ragadta tapsra a közönséget. A kisasszony vendégszereplése az élvezeten kívül amit nyújt, még azonfölül is nagy nyereség. Betanítja a zenekart, mert tegnap is, mikor egyet-egyet dobbantott lábacskáival, ő vezette azt és nem a karmester.
*
Mellette, de már alantabb meg kell említenünk Tóth Ilkát, ki kellemes Ganyméd volt, s a »klasszis«-couplet-t megújráztatták vele. Mert hiába, Madách szerint: »az ember gyenge… gyenge«, s Erdélyi Marietta szilfid termete és költői lénye mellett jól esik egy kis próza is.
Mindig több ember olvassa az »Athenaeum nagy Naptárát«, mint Byron dalait.
S ezért tetszett sokaknak Tóth Ilka. Az éneke (bocsánat e szóért) szintén tetszett.
De csak a szemek által megvesztegetett füleknek.
*
Ha már elkövettem azt a hibát, hogy könyvekhez hasonlítottam a tegnapi szereplőket, vajon miféle könyv lehet akkor Makó ebben a bibliotékában?
Akkor Makó a »Borsszem Jankó aranyköpései«.
Ízetlen, durva, szellemtelen volt, s egészen a trágár bécsi Volkssängereiok mókázóihoz süllyedt. Elrontotta az egész szerepet, s rikító színeket kevert e szép gondolaton alapuló operettbe.
Ezért is nem volt meg annak a hatása, amit megérdemelne.
*
Végül még meg kell említenem Aradi legfelsőbb kéziratát, amit állítólag a súgóhoz intézett:
Kedves Beregi! Ezennel kinevezem önt statisztáim mellé, összes színtársulatommá.
Datum stb.
Aradi Gerő.
