54. sz., március 6. SZEGED, MÁRCIUS 5.

Full text search

54. sz., március 6.
SZEGED, MÁRCIUS 5.
A sajtószabadság korlátozása egyelőre nem sikerült Tisza Kálmán miniszterelnöknek. A képviselőház jogügyi bizottsága egyhangúlag elvetette Dárdai Sándor azon indítványát, mely a magánbecsület sértési esetek fölötti bíráskodást az esküdtszék hatásköréből kivenni, s a rendes bírósághoz, a királyi törvényszékhez utasítani szándékozta.
Kétségkívül jól esik konstatálnunk a jogügyi bizottság e tényét. Örvendetes jelenség, hogy e bizottság körében sok őszinte szó hangzott a nagy horderejű kérdés tárgyalása alkalmával. Az, amit Tisza Kálmán akar, bárhogy tiltakozzék is ellene a szavakkal merészen hajigálódzó miniszterelnök, nem egyéb a reakció föllépésénél.
Persze, takargatják a dolgot, amennyire lehet. Elmondatik többször az elégnél, hogy az esküdtszékek tapasztalás szerint igen gyakran fölmentik a sajtóvétséggel vádlottat oly esetekben is, midőn a sértés ténye megállapíttatik. Igaz. De nincs ilyenkor megállapítva a rágalom ténye. És ez a lényeges különbség. Abban tehát mindenki egyetért, hogy a sajtótörvényt módosítani kell. Már csak azért is, mert a magánfelek elleni támadások esetén a bizonyítást helytelenül kizárja. De nincs értelme azért még a rendszabályozásnak, nincs értelme annak, hogy a sajtó munkásai fölött kinevezett bírók ítéljenek úgy, mint közönséges gonosztevők fölött szokás.
Különben pedig nagyon elasztikus fogalom az a magánfelek sértése. Lehet nyújtani erre is, amarra is, amint éppen tetszik. De ne nyújtsuk, hanem maradjunk a valóságnál. A valóság az, hogy a hírlapok magánemberek dolgaival csak a legritkább esetekben foglalkoznak. Hírlapi támadásnak rendszerint a közérdek megkárosítása képezi alapját. S nehéz ily esetekben szigorú határt vonni aközött, hogy mint magánembert, avagy a közügyek emberét illette e valakit a megtámadás. Ha a kormány által kinevezett bírák kezébe adjuk e határ megvonásának fontos jogát, föladtuk a szabad, nyílt szókimondás legszebb jogát, melyre Tisza Kálmánék uralkodása alatt nagyobb szükségünk van, mint valaha.
Ezeket látta-e be a képviselőház jogügyi bizottsága, azt bajos volna megmondani. Az az egy bizonyos, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök e bizottság tárgyalásának folyamán a képzelhető legerősebb érvekkel fegyverkezett föl és a lehető legélesebben hangsúlyozta a megrendszabályozás okvetlen szükséges voltát. Még holmi drasztikus hasonlattól sem riadt vissza. A rablás – rablás – úgymond – akár pisztollyal követik el az erdőben, akár tollal, névtelenül egy írószobában.
Ha mi az efféle hasonlítgatásban útján követni akarnók a kormányelnököt, nem egy dolgát sorozhatnók az erőszakoskodások közé. Hogy messzebb ne menjünk, itt van mindjárt tegnap, éppen a jogügyi bizottságban tett azon nyilatkozata, hogy határozzon ez a bizottság, ahogy jónak látja, de ha elutasítja az indítványt: a kormány más úton fogja behozni.
Íme, ez a nyilatkozat egészen méltó Tisza Kálmánhoz. Ő nem hagyja magát egykönnyen. Ha most a jogügyi bizottság el is vetette Dárdai Sándornak a miniszterelnök szája íze szerint készített indítványát, az korántsem hozza zavarba Tisza Kálmánt. Majd talál ő módot és eszközt, hogy szándokait, tán még erősebb alakban keresztülvihesse. Ők nem a maga érdekében, ő – saját szavai szerint – éppen nem érzékeny, nem érzi magát sértett félnek, mert hiszen különben mindennap sajtópert kellene indítania. Amit tehát tesz, a közjó érdekében teszi.
Sokszor, számtalanszor mondotta már el Tisza Kálmán ugyanezt. Jogunk van hozzá, hogy ma már ne higgyünk neki. Látjuk, hogy nem érdemel hitelt. Legyenek tehát résen a hírlapok mind, mert Tisza Kálmán a sajtó megrendszabályozásának tervét nem adta föl, csak rövid időre elhalasztotta. Ezt is csupán kénytelenségből.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi