APRÓSÁGOK A HÁZBÓL – febr. 21.

Full text search

APRÓSÁGOK A HÁZBÓL
– febr. 21.
Helfy mégis nagy diplomata.
Azt mondja, küldjünk mi is izgatókat Lengyelországba. Szeget szeggel! Ha nekünk kényelmetlenek az ő izgatásaik, hadd legyenek kényelmetlenek a muszkáknak a mi izgatásaink.
A folyosón el is végezték, hogy Móricz Pál küldetik ki Varsóba – Skobeleffnek.
*
A nagyreményű és széptehetségű tábornok igazán kemény gyerek. Olyan kitanult demagóg, hogy még Miletics Szvetozár bátyánkat is felülmúlja.
Hanem azért határozott pechje van.
Úgy látszik, az a vágya, ami a Gellérié és Zichy Jenőé: hogy őróla sokat beszéljenek.
S beszélnének is kivált nálunk, – ha éppen most ide nem jön megrontani a karrierjét ez a Munkácsy.
*
A mai ülésen volt minden. A költségvetés lesz ezentúl az országházi tanácskozások legérdekesebb része, mert a költségvetésben, mint a kappan hullájában benne van a gurmandok állítása szerint minden íz: egyik a szárnyát szereti, másik a mellét, harmadik a combjába harap, negyedik a nyakát szorongatja.
A képviselő urak találtak is kifogásolni valót, s minden ember olyat, amihez ért.
Vidovich Ferenc például a lutrit akarja megszüntetni.
Szerencséje, hogy nem hozta előre nyilvánosságra, mi van a begyében, az egész Sándor-utca el lett volna állva fenyegető arcú öregasszonyokkal.
Mert az csak mégis szörnyűség lenne, hogy az öregasszonyoktól, kiknek már nincsen egyéb éjjeli mulatságuk, még azt a jogot is elvegyék, hogy álmodhassanak – s álmaikat bankóra váltsák fel a lutrisboltban.
Hiszen a fiatalasszonyok álmait is beváltják az – udvarlók.
*
Akadt is az öregasszonyoknak védelmezőjük.
S ez nem lehetett a népek közül, ez csak Hegedüs Sándor lehetett.
Hiszen úgyis sokszor mondja magáról, hogy ő a számok embere.
Nem lehetett magához hűtelen. Mert ha valami, akkor a lutri az, mely számokon alapszik s a szegény embert a matézisre tanítja.
A lutri nélkül nem lenne egész a társadalom, sőt a teremtés is hiányossá válnék, – mert például a keresztes pók éppen csak arra való, hogy ha 90, papírszeletekre jegyzett numerus közé zárják egy palackba: abból egy ternóra való három biztos számot finom hálójával fölhúzzon!
Már a keresztes pók miatt sem lehetett a lutrit eltörülni. Pedig egyébként nagyon szívesen tennék meg Vidovich Ferinek.
*
Hanem iszen még okosabbat gondolt ki Szalay Imre. Hja, mert nemcsak a borhoz ért ő a löllei konferencia óta.
Hogy aszongya azt a sót, amit a kormány nem bocsát áruba, hanem ott van a termési helyeken fölhalmozva, vissza kellene adni az anyaföldnek, melynek ereje mindig kisebb, mert csak vesznek belőle, de sose adnak hozzá.
Trefort miniszter attikai sóval felelt erre, de ezek a szavai nem kerülnek az Országgyűlési Naplóba:
– Nem kell búsulni! Az elvevésnek nem az az elmélete! Lám, a verem mennél többet vesznek el belőle, annál nagyobb.
Ez aztán olyan igazság – hogy még a löllei embert is legyőzi.
*
A lázadási költségekről is volt szó. Tisza Kálmán beszélt igen hosszasan. Beszéde azt a benyomást tette, mint mikor a doktor azt magyarázza, hogy ezt a sok költséget azért kell megtenni, hogy az embernek meg legyen nyugtatva a lelkiismerete, »hiszen mindent megtettem, amit lehetett«.
A karzaton Munkácsy nagy érdeklődéssel hallgatta a híres magyar államférfiú tömérdek »hogy«-jait és »miszerint«-jeit s hihetőleg azzal a szomorú tudattal ment haza, hogy őneki mégis el kellett felejtenie Párizsban a magyar nyelvet.
Munkácsy hamar távozott, dacára hogy egész udvar alakult körüle képviselőkből. Ott voltak Kovács László, Rakovszky, Orbán Balázs stb. állandóan mellette.
– Nagyon komoly dolog ez nekem – mondá, mikor marasztalták. – S meg is akarom nézni még ma a képemet.
– Itt ugyan bízvást maradhatsz meg, Misi, ha csak kép kell – mondja egy barátja –, mert ezek itt alul is mind képviselők és képmutatók.
 
*
Ma a karzat többet ért a földszintnél.
Blaháné is ott ült egy sarokban.
S a dolog kezd már gyanús lenni – Blahánét illetőleg.
Mert most már másodszor történik, hogy mikor nagy dolgokban döntenek, Blaháné ott ül rendesen a karzaton, mintha oda volna rendelve.
S ilyenkor aztán az egész képviselőház szórakozva szavaz derűre-borúra, azt sem tudva, mit.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi