A SZERETETHÁZ EMLÉKLAPJÁBA

Full text search

A SZERETETHÁZ EMLÉKLAPJÁBA
Forró nyári délben egy hajdan gazdag ősz emberrel találkoztam künn a mezőn. Selyem-gyapjas juhnyáj mellett állt botjára támaszkodva. A juhok vígan legelésztek, de az öregen kimerültség látszott a melegtől.
– Mit csinál itt, apó? – kérdeztem tőle.
– A fiam juhait őrzöm – felelte kedvetlenül.
– Micsoda? Hát megenged ilyet a fia?
Szemére húzta mélyen a kalapját s így szólt:
– Hát úgy van az, hogy gyerekkorában meg ő őrizte az enyimeket.
Furcsának találtam ezt a reciprocitást apák és fiaik között, de hogy egyetlenegy napon a gazdagok fogják szolgálni a szegényeket: ez szép, ez méltányos.
Hiszen a szegények egész esztendőn át szolgálják a gazdagokat.
 

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi