III. Itt is a mumul

Full text search

III. Itt is a mumul
Ideje azonban benéznünk a Házba is. Szélcsendes idő van. Tengerit morzsolnak. A nagy politikát künn hagytuk a folyosón: Trefortot, aki Haynald érsekkel konferál, Bedekovichot, akibe a nagy Szécsen Antal öntögeti bele világraszóló ideáit egy fülkében.
Szegény Bedekovich! Micsoda nagy különbség idebent hallgatni, ahol ezt száz ember megosztja, egyre alig jut valami, s odakünn hallgatni egyedül, éhgyomorra és Szécsen Antalt!! Oh, istenem, istenem!
Vajon mit beszélhet az örökös külügyminiszter-jelölt?
Bizonyosan a Kálnoky széke alatt tesz egy-két kapavágást. Rettenetes sírásó, olyan mint a doktor, elősegíti a temetéseket, de nem ő örököl.
A Házban tarkabarka quodlibet volt. Először honvédelmi dolgot tárgyaltak. A kisebbik Gida beteg, tehát a »bácsi« vette kezébe a dolgot. (Jó sokszor a nagybátya – még ha nem amerikai is.) Azután vasúti dolgot tárgyaltak. Hegedüs sose beteg. Én már úgy megszoktam őt abban a katedrában, mint a papot. Ha ő ott ül, vagy temetés van, vagy keresztelő. Vagy megfogyunk, vagy megszaporodunk, valami okvetlenül történik.
Mennyivel mások a sollemnis előadók! Akkor csak ceremónia van, s az ember mulatni jön a Házba.
De változik a színtér. Megint új tárgy következik. A főrendi módosítások. S innen vettem e cikkecske címét, a »mumul«-t.
Azazhogy nem innen vettem, hanem a Törs Kálmán holnapi vezércikkéből. (Lásd a főlapon.) Mert az már az ő
témája régi idők óta, sokat ábrándozik ő azon, hogy milyen szép volna, ha azokat a törvényeket, amiket az országgyűlésen hoznak, meg is lehetne érteni a magyar embernek.
Régen töri már ő a fejét, hogy lehetne egy nyelvi bizottságot összehozni. (Hadd lenne már mégis egy téma, amiben a miniszterelnök nem szakértő.)
S íme, ma igazat ad neki a »mumul«. Ami nem egyéb, mint a maximum szónak az ő odacsapott járuléka.
Mert arról folyt a vita, hogy »maximumnak« mondassék-e vagy pedig »maximumul«. (Milyen kár ilyenkor Ürményi Maxiért, hogy beleszólhatott volna!)
Hát mumul lett…
S ez a »mumul« rontja meg, keseríti el a Szarvas Gábor egész életét, hacsak a korrektorok véletlenül ki nem javítják az államnyomdában, mikor a törvényt szedik, mert végre is ők az utolsó fórum.
Szerencsétlen ez a mi magyar nyelvünk.
Fordítani nem lehet.
Hiszen éppen Rohonczy Gidán esett meg, mikor arra kérte egy angol, hogy fordítsa le ezt a két szót: »A kúria elnöke«, így fordította le jelesen: »Az utolsó ítélet elnöke«, mire az angol ijedten ütötte össze a két markát, hogy ilyen jó előre el vagyunk látva az igazságszolgáltatásban.
De az hagyján, hogy műfordítóink nem bírják visszaadni a nyelvet.
Nagyobb baj az, hogy törvényhozóink nyelve vissza nem tudja adni a saját gondolataikat.
Mindennek azonban Prileszky Tádé az oka. Tőle tanul beszélni a mai generáció, pedig az ő nyelve nem kifejező.
De nála nem baj. Mert nincsenek gondolatai, amiket kifejezni kellene.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi