ELLENARGUMENTUMOK

Full text search

ELLENARGUMENTUMOK
Hiszen elég jó érv az ital is, szükség esetén megteszi a fütykös is a szolgálatot, de egy jó nóta is sokat ér a jelölt mellett vagy ellene. – Így az egyiknek, úgy a másiknak.
De mindezek csak a vékonyabb eszközök. (Még a bot boldogabb végét sem véve ki.) Többet ér mindennél egy jó röpke mondat, a találékony elmének egy-egy gyújtó badarsága, mely mintha pehely volna, hirtelen száll a levegőben mindenfelé, és mintha mázsás kő volna, egyszerre fölbillenti a mérleget a jelölt javára vagy kárára.
Ki tudja, miből áll ez? Néha egy epigramm, néha egy igazság, néha csak találó frázis, máskor egy tetszetős aperçu, sőt számtalanszor ügyes ráfogás.
S ezek a győzedelmes mondatok többnyire a csatatéren születnek. Ezek az igazi borvirágok.
A korteskedés ezen szellemi röppentyűi bizonyára megérdemelnek egy kis cikket ebben a világban, amit ma élünk, már azért is, mert igazságtalan fegyverek ugyan némelykor, de a furkósbotnál mégis tűrhetőbbek.
Gyűjtsünk itt össze a tarlókról nehányat, frisseket és hervadtakat vegyesen.
*
Németh Albert most egy szepességi kerületben van fölléptetve. Az ő talentumának az mindegy. Föllép ő rác, örmény, vend, tót és cipszer kerületekben minden gondolkodás nélkül. Az őt egy csöppet sem aggasztja, ha valamely nyelvben járatlan. Elég neki egy hét, s azalatt megtanulja a nyelvet is, meg megcsinálja a programbeszédet is. (Nem úgy, mint Berzeviczy Irnák, aki már egy éve ír a beszámoló beszédéhez mindennap egy mondatot.)
Oly nehézségek, melyek már embert megijesztenének, éppen nem aggasztják Németh Albertet; hanem hogy a kerületében elhíresztelték ellene, mintha ő is zsidó származású lenne, ez neki is nagy szöget ütött a fejébe.
Mit tegyen? Ha védekezik, éppen azért se hiszik.
Bevárta hát egy vasárnap, míg a tisztelendő úr kijött a templomból, s ott az egész közönség előtt hozzálép:
– Ego sum Adalbertus Németh deputatus!
– Örülök – fogadta fanyarul a tisztelendő.
– Én annak a Németh püspöknek vagyok az unokaöccse, aki Simor prímást neveltette. Emlékszik rá tisztelendőséged?
– Oh, oh – mondá lefegyverezve a plébános –, áldassék az a nap, amelyen minket meglátogatott…
Ettől a perctől fogva senki sem tartja többé zsidónak Németh Albertet ama katolikus környéken.
*
Sokkal érdekesebb eset a Gyulai Pálé (a mi tulajdon epés Gyulai Pálunké), kit a 70-es években Kolozsváron léptetett fel az akkori Deák-párt.
Nagy pártja volt, gondolom, Kossuth Ferenc ellenében, mikor az egyik kortes kitalálta róla:
– Ejnye, atyafiak, hát nem szégyenlitek ezt az embert megválasztani? Hiszen ez vesztette el Solferinónál a csatát.
És csakugyan kezdett rá visszaemlékezni minden ember, hogy a solferinói csatát Gyulai vesztette el. Hogy az egy másik Gyulai lehetne, arra nem is gondoltak.
*
Mikor Jókai a Terézvárosban állott a Gorovéval szemben, egyszer Bercsényi Béla, aki Jókai mellett korteskedett szívvel-lélekkel, egy olyan tanyára vetődött tévedésből, ahol csupa gorovisták iddogáltak.
– Éljen Jókai! – kiáltá.
– Ki vele! Ellenség!
Bercsényi észreveszi, hogy rossz helyen jár, és szót kér. Nagy nehezen megadják neki, de aközben is sziszegnek rá, mint a darázsok.
– Uraim! – mond Bercsényi nem is gondolva hódításra, hanem csak tisztességes visszavonulásra. – Ne vegyék rossz néven, ha Jókaira szavazok. Higgyék meg, kérem, hogyha az önök sírkövére kiírnák ilyen formán: »Itt nyugszik B. vagy C. aki Gorove és Jókai Mór közt levén szó, Gorovéra adta szavazatát«, kétszáz év múlva a méltatlankodó utókor, mely csak Jókaira fog emlékezni örökkön-örökké ébren, kihányná csontjaikat az anyaföldből.
Ez a szép frázis annyira meghatotta a mintegy tíz-tizenöt jelenlevő polgárt, hogy némelyiknek könnybe lábadt a szeme. Dehogy eresztették el Bercsényit maguktól. Odaültették nagy szeretettel a prezídiumra, s mire éjfélt kukorikolnának a terézvárosi kakasok, a gorovisták egytől egyig Jókai mellé pártoltak.
*
A szegvári kerületben jelenleg a veterán Novák áll szemben a fiatal Pallavicini Sándor őrgróffal.
Azt mondják, olyanok a viszonyok, hogy a szegény ellenzéki jelölt meg fogja buktatni a dúsgazdag, különben igen derék és érdemes főurat a saját százezer holdján.
Kérdeztük a minap, mi annak a titka?
– Hm, nagyon jó ötlete támadt a Novák korteseinek.
– Mi?
– Mindenütt beszövik a beszédekbe, hogy az ellenjelölt egy udvaron lakik Bécsben Albrecht főherceggel. Hát hogy lehetne megválasztani?
S ebben van is annyi igazság, hogy a Pallavicini-palota csakugyan együvé van ragasztva a Burggal.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi