A T. HÁZBÓL [máj. 12.]

Full text search

A T. HÁZBÓL [máj. 12.]
Lassan gyülekeztek a képviselők, úgyhogy mikor az elnök megnyitotta tíz óra után az ülést, testvérek közt se voltak többen hetvennél.
Már ott is lebegett a Csanády szája vidékén a mennydörgésszerű szózat: »katalógust kérek olvastatni«; jó szerencse, hogy észreveszi Péchy Tamás (aki azóta mélyebben lát, mióta a szeme gyöngébb lett), s odainti magához, hogy egy jó ötlettel kihúzza a méregfogát.
– Látod-e ott azt az ősz embert, Sándor? – kérdé a nemzetiségi csücsökre mutatva a terem közepén.
– Látom.
– Tudod-e ki az?
– Hát ez bizony a Doda Traján.
– No, ugye. Látod, ez az ember ma van először két év óta a Házban.
– Bánom is én.
– Igen, de én azt látom az arcodról, hogy te most katalógust akarsz olvastatni.
– Persze, hogy azt akarok.
– Pedig rosszul tennéd, ha éppen akkor olvastatnál katalógust, mikor Doda Traján itt van. Hát megérdemel Doda Traján ilyen szerencsét?
– Hüm – dohogott a vén sas –, már azt csakugyan nem érdemli. Jól van hát elengedem ma nektek azt a hiányzó harminc-negyven lelket. Isten neki, fogjatok hozzá a tárgyaláshoz!
Ilyen prelúdium után következett a napirend, a népfölkelési törvény tárgyalása. S ebből a prelúdiumból az a tanulság, hogy a nemzetiségi kérdés olyan, mint a növények közt a retek, hol méreg, hol orvosság.
És most már miután Csanády Sándor átbocsátotta a Házat határozatképessé, vázoljuk röviden az ülés lefolyását.
Olyan ez is, mint a többi volt. A Ház katonaviselt emberei vagdalkoznak. Volt önkéntesek, hadnagyok és főhadnagyok az altábornaggyal. Ivánka, Ernuszt Kelemen a két törzstiszt egyforma mértékben grasszálnak. De a kis sarzsik is elevenek, mint a halcsík. Tóth Ernő, Tischler, Thaly váltogatják egymást a szóban. Az öreg katonák közül beledördül mint egy rozsdás ágyú, Kőrösi Sándor és egy tisztelgő lövést tesz. Sőt a sorompóba lép Törs Kálmán is, aki szintén katonaviselt embernek veendő azóta, hogy a képviselőház egykori atillája rajta volt, hanem ő szerencsétlenségére a Tischler által kitűzött zászlóhoz csatlakozik. Ezt látva Tischler, elhajítja a zászlaját.
Egyszóval éppen olyan ülés volt, mint a többi. Majdnem mindnyájan azok beszéltek, akik tegnap és ugyanannyi paragrafust is intéztek el, mint tegnap (ilyen a katonai rend és pontosság). A gyorsan népszerűvé lett honvédelmi miniszter olyan elegáns pongyolasággal ült székében ma is, mint tegnap, ide-oda illegetve délceg termetét s közbemorogva az ellenzéki diffikultásokra félhangon az ő katonás lelkének önkéntelen kifakadásait, hogy »smarn« – vagy »paperlapap«. Ami mind pompásan illik neki.
Hanem hát az előbbi ülésekről mégsem tartottam célszerűnek írni karcolatokat.
Mert így gondolkoztam magamban, mégis feltűnő dolog az, hogy Tisza nem vesz részt a vitában. Hátha valami politika lappang ez alatt?
Én legalább annak gondoltam.
Hátha, mondom magamban, én se írnék erről a vitáról semmit. Meglehet ebben is valami politikát fedez fel a publikum. Mert a publikum képzelődő.
Egy szó mint száz, elhatároztam, hogy a generálissal tartok.
Hanem a generális cserbenhagyott, ma végre meg nem állhatta, hogy be ne menjen a népfölkelésbe.
Igaz, hogy csak a Beöthy Ákos határozati javaslatát parírozta ki egy kibékítő rövid beszéddel – s aztán átadta magát, nyugalmasan elterülvén székén, az előtte kitáruló látványnak (vagy talán inkább hallománynak), melyet mindenféle rongyos ruhák, sárga fekete kokárdák, az ablakból leugráló szobalányok s más katonai kellékek tarkítottak.
Nagyobb csetepaté azonban nemigen esett. A Fejérváry kardja (melyről, de csak eleinte, azt hitték, hogy kölcsön van kérve) ma is vetett egy szikrát Ugron azon panaszára, hogy a halálra ítélt katonát polgárruhában akasztják fel, ez által a polgári osztályt sértve, elmésen vágott vissza, hogy a katonát éppúgy mint a polgárt, fegyencruhába öltöztetik ilyen alkalomkor – és a fegyencruhát csak nem tekinti Ugron polgárinak?
És most miután szerencsésen eljutottunk a vita leírása folyamán az akasztásokhoz – ennél tragikusabb véget úgysem lehetvén képzelni egy népfölkelő számára – bevégzem elmélkedésemet.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi