A MAI ÜLÉS okt. 21.

Full text search

A MAI ÜLÉS okt. 21.
A mai nap megint jól kezdődött. Már az ülés elején szétszórta a Házban Bolgár Ferenc a legújabb »kakas gyufákat«, melyekre csak rá kellett lépni, hogy nagyot durranjanak… Elsőrendű gyufák. A »Katonai Lapok« példányai, mely lap ellen Fejérváry rendeletet bocsátott ki.
Egyébiránt az új »Fejérváry-affér« nem keltett nagy figyelmet, mert minden érdeklődést egy közelgő esemény abszorbeált: a Szilágyi válasza Apponyi beszédére.
Minden ezt várta. A folyosó, mely folyton ürült és telt, aszerint, amint a vita hullámai közelebb látszottak sodorni az eseményt, a karzat, mely szakadásig tömve volt. Felülről az asszonyok kíváncsiságtól izgultan tekintgetnek alá, lesve az idegizgató látványosságot, mikor az egyik rétor szétmarcangolja a másik rétort.
A vitát Hegedüs Sándor, az előadó, kezdte meg, akinek feltűnése az előadói székben nagy mozgást keltett az ellenzéken.
– Miért beszél ilyenkor az előadó?
Miért? A nemzeti párt fantáziája elkezd működni (hátha valami édes titok lappang e mögött?) s csakugyan felfödöz egy rejtélyes pontot a láthatáron.
Ott gömörödik a napfényben, terem közepén üresen az igazságügy-miniszter széke. Ez az üres szék végigszalad az ellenzéki logika útjain, keresztül megy a retortákon, Kaas Ivor ábrándos fején, Horánszky epéjén, Beöthy Ákos humorán, s mire végigjárta ezt a folyamatot (perc az egész) már meg van fejtve a talány: azért beszél Hegedüs, mert üres a miniszteri szék és most a többség obstrukciót csinál, hogy kihúzza az időt, amíg megjő a szék gazdája.
Még egy perc s a mérsékelt ellenzék már látja a megrémült többséget, melyet »megint« cserben hagyott Szilágyi, a futkosó galoppinokat, akik lihegve keresik az eltűnt minisztert leverten, kétségbeesetten térnek vissza, eredménytelenül, sőt őt is látják, a »nagy cséplőgépet«, amint tehetetlensége érzetében elbujdosik s nem mer többé szembeszállni Apponyival, a rettenetessel.
Horánszky gúnyosan enyeleg Hegedüssel:
– Adunk egy félórai halasztást, amíg a miniszter megjön!
De csakhamar fölrázza a mérsékelt ellenzéket álmaiból Wekerle, aki nagyszabású polémiával tör Apponyira. A miniszter ugyan csak a portyázó szerepét játssza a döntő ütközet előtt, de találó vágásaival s szellemes fordulataival oly közel férkőzik az ellenséghez, hogy az veszedelemben látja magát jóval a várt veszedelem előtt. (Apponyi szenvedélyesen jegyez.)
Végre belép a terembe az igazságügy-miniszter. Előtte egy szolga rengeteg fekete táskával, mögötte egy szolga hatalmas könyvnyalábbal. Összerezzen a Ház. Hajh, mi lesz itt ma, mikor Szilágyi ilyen arzenállal vonul be!
A mérsékelt ellenzék feszeng helyén s hogy leplezze kelletlen érzelmeit, elkezd tapsolni. Játék a félelemmel!
Wekerle után Helfy szólt még, tiltakozva az ellen, hogy a szélsőbal a költségvetésnél obstrukciót akart csinálni s aztán Kaas Ivor kerekedett szólásra, de csak azért, hogy minden öt percben megkérdje a minisztert, hajlandó-e már beszélni, mert szívesen átengedi neki a szót. Játék a bárddal!
A 3. szakasznál végre fölállt az igazságügy-miniszter, s másfél óra hosszat szatirizálta és döntögette föl Apponyi érveit. Mai beszédének árnyazata – ragyogó árnyazata – a szarkazmus volt. Gúny, találó persziflázsokkal és oly előadási szubtilitásokkal, melyek az egész Házat szinte elkápráztatták. A miniszter egész szónoki nagyságában, előadói képességének egész csodálatosságában emelkedett föl a harcra. Az ugrásra készülő oroszlán ma nem tett pápaszemet az orrára, hogy legyeket fogdosson. Teljes erejével rátört az ellenfélre, s torkára tette karmait, amikor azt dörögte feléje, hogy amit tesz, az szédelgés a hatvanhetediki alapon.
A Ház fojtott lélegzettel hallgatta a nagy szónokot s az ellenzék szinte önkéntelenül megrezzent, mikor gúnnyal tele arca feléje fordult. A fejek kényelmetlenül forogtak jobbra-balra, mikor a miniszter föl- és lemozgó kezének árnyéka rájuk esett (mintha csak annak az árnyéknak is súlya lenne!), az öreg Csanády pedig mint egy hörcsög ugrott föl a miniszter egy véletlenül feléje irányuló gesztusára és rikácsolva kiáltotta:
– Ne mutogasson mindig énrám!
Viharos tetszések, a többség egész testét megrengető derültségek váltogatták egymást a miniszter beszéde alatt. S végül hosszú zúgással, tapssal omlott feléje pártja elismerése.
Apponyi azonnal felelt, s ez a másik gladiátor, ki gyönyörű szónoki vértezetében szintén győzhetlen, ma is hatalmasan védelmezte magát. Rögtönzése igazi kis remek volt, mely éppúgy elragadta a viadal nézőközönségét, mint az imént Szilágyi hatalmas beszéde.
A két óriás harcába azonban ma az ülés végén lágyan, békítően szólt bele egy nászinduló, mely a miniszterelnök szép leányának esküvőjéről hangzik. Emiatt ugyanis holnap nem lesz ülés s a fegyverek kapitulálnak egy napon egy mirtuszkoszorú előtt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi