A SZÓJÁTÉK

Full text search

A SZÓJÁTÉK
A képviselőház mai ülésén az írói karzatról a következő rejtélyes jelenetet figyelték meg:
Több képviselő váratlanul körülfogta a mameluk-vidéken nyugodtan üldögélő Kégl Györgyöt. Kezükben egy újságlap. Arcukon feszült várakozás.
A lapot kiterítik s rámutatnak egy pontra. Kégl bedugja a fejét az újságba és végül mond valami fölvilágosítást.
Általános bámulat.
Új kérdések.
Most már Kégl teríti ki a lapot és ő mutat egy pontra. A képviselői sereglet összedugja a fejét és ismét Kégl felé fordul:
– ? ? ?
Kégl: válaszol.
A csoport ahány emberből áll, annyifelé szalad.
*
Hogy e jelenetet megértsük, vissza kell mennünk a tegnapi ülésbe.
Tegnap a tanítók nyugdíjtörvényének részletes vitájában Ábrányi egy módosításához felszólalt Kégl György képviselő a kormánypártról, a Háznak e kedvelt, de igen szűkszavú tagja – nem kis szenzációjára valamennyi Suttyomberki Dáriusnak.
Régi, hallgatásba beleőszült, belesárgult öreg mamelukok megbotránkozva tekintettek a fölszólalókra:
– Mi ütött ehhez a Kégl Gyurihoz, hogy az Apponyi babéraira vágyik?
Mások csodálkozva csóválták a fejüket:
– Mi lesz ebből, ha még Kégl Györgyöt is meg tudják szólaltatni a Haluskák?
Valóban a képviselő nagy presszió alatt vala. El is panaszolta, hogy szívesen hallgatna most is, de nem lehet, mert egy tiszteletreméltó (értsd: kerületbeli) tanítótestület felszólította, hogy támogassa az ellenzéki módosításokat.
Mit tegyen? kérdé melankolikusan a Háztól. A választások közel vannak és a választók feledékenységére számítani nem lehet… (Ide persze óriási derültséget jegyzett be a gyorsíró, pedig hát igaz is, mit tegyen ilyenkor a képviselő?) Kénytelen beszélni s nem marad egyéb hátra számára, mint hogy »pártállása sérthetetlenségének hangoztatása mellett« elfogadja az éppen szóban forgó ellenzéki módosítást.
Ez meg is történt s Kégl a nagy munka után szinte kimerülten hanyatlott vissza helyére.
– Csakhogy vége van – sóhajtá, izzadó homlokát törülgetve. – Inkább ezer akó bort kívántak volna tisztelt választóim, mint ezt a beszédet.
*
A beszéd azonban nagyobb hullámokat vert, mint a szónok várta. A lapok benne ugyanis egy rejtélyes sort közöltek, mely mindenki kíváncsiságát nagyon fölpiszkálta. Hangzott pedig az következőképp:
»Gr. Széchenyi István valamelyik munkájában szerepeltet valami Wampeng nevezetű gazdag hollandit.«
De hogy mit keres a hollandus a Házban és a tanítói nyugdíjban, azt egy szóval sem magyarázta meg a szónok. Azt sűrű köd borította. És többet nem is említette Wampeng urat. Ennek a következménye volt a fentebbi jelenet, melyet immár kiegészíthetünk.
A képviselők ugyanis meginterpellálták Kéglt:
– Mi az ördögöt akartál a tegnapi beszédedben azzal a Wampenggel?
– Annak a szerepe egy szójáték.
– Szójáték? Lehetetlen. (Általános bámulat. Lásd föntebb.)
– Igen is az. Olvassátok csak tovább a beszédet. Így ni. Látjátok ugy-e itt e sort: »a bajokon segíteni nem lehet azon egyszerű oknál fogva, mert nincs pénz«?
– Látjuk. De mi ebben a szójáték?
– Azt elrejti egy sajtóhiba. A »pénz« helyett »peng« olvasandó.
– Eszerint a szójáték?
– A Wampeng – nincs peng.
…Ez a magyarázata Kégl Wampengjének, aki oly rejtélyesen jelent meg a magyar képviselőházban. Pedig helyén volt ő nagyon abban a beszédben. Mert a hét görög bölcs tudományával vagy a pünkösdi tüzes nyelvekkel se lehet jobban, ékesebben megmagyarázni, mért nem kaphatnak annyit a tanítók, amennyit kérnek, mint a Kégl szójátékával. Wampeng – nincs peng.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi