I. BEVEZETÉS
I. BEVEZETÉS
Bizony csak fényes város az a Budapest. Aki meglátja ragyogó arcát, a tündéri palotákat, a gyönyörű kerteket, a gonddal készült kövezetet, a pompásan ragyogó kirakatokat ezer csecsebecséikkel, drága aranyos selymes portékáikkal, hát annak ugyan miként juthatna eszébe, hogy ott szegény emberek is laknak.
Pedig laknak elegen; és sokkal szegényebb emberek, mint egyébütt hazánk tejjel-mézzel patakzó térein, hol a koldusgyereknek is akad egy küszöb, ahol kialhatja magát, egy eldobott csont, amelyről lerághatja ami még rajta maradt, s egy résztvevő szív, melynek melegéből neki is jut egy elszálló sugár.
Ott künn a vidéken még a koldusgyerek is jólétben van a budapesti szegényemberhez képest.
De nemcsak az emberek szegények itt, maga a fényes város is sok dologban szenved hiányt. Vize nem jó, levegője rossz. Sőt még a pompája is csonka.
A gyönyörű rétek üde zöld füvét, a kedves falusi kertek virágseregét hiába keresnéd itt. Nem mintha nem lenne elég a virág; mert hiszen vannak virágpiacok, hol a szegény varróleány éppúgy megveheti nehány krajcáron a maga igénytelen violáját kicsiny pinceszobája tűrhetőbbé tételére, mint az elegáns főrangú delnő drága pénzen a virágok királynéját, a pompás kaméliát, mely tündérfényű szalonját fogja ékesíteni. Azonkívül is minden utcában találhatni virágkereskedéseket, melyek a növényvilág összes pompáját egyesítik magokban. De mit ér mindez? Ezeknek a virágoknak egy nagy hibájok van. Mint sok minden a fővárosban, mesterségesen állíttatnak elő, szobában neveltetnek mesterséges melegben, minélfogva nélkülözik úgy a természeti üdeséget és bájt, mint a legfőbbet, az illatot.
Csak az, aki maga is virágtenyésztéssel foglalkozik, tudhatja, milyen fáradságba kerül a fővárosban ez iparcikk előállítása, s csak az méltányolhatja eléggé az ezzel járó gondot és ügyességet.
Ily körülmények között azt kellene hinni, hogy ez egyike a jövedelmező üzleteknek, pedig korántsem így van! A virágtenyésztés és árulás a szegények foglalkozása, s fehér kalács helyett csak fekete kenyeret juttat azoknak. Ezt bizonyítja a Delér Katica története is.
