12. MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK [Szklabonya, 1870. március vége, április eleje]
12.
MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK
[Szklabonya, 1870. március vége, április eleje]
MK – TERSZTYÁNSZKY MIHÁLYNAK
[Szklabonya, 1870. március vége, április eleje]
Miska pajtás!
Küldd el kérlek a »Borsszem Jankót« és a két legutóbbi számát a Vasárnapi Újságnak. A tegnap[i] napló-história után, csak egyikünknek szabad életben maradni, ennélfogva a legelső alkalommal megvívunk. Helyet és időt! Addig is adjon az Isten friss egészséget, hogy aztán életeddel együtt azt is elvehessem.
Ejnye…. pedig restellem, legalább már a Vilma-féle tervet keresztül vihettük volna együtt: most már csak egyikünk érheti meg a végét. Dixi. Egyébiránt, ha én esem el, egész barátságosan felkérlek, hogy siess utánam, mert nagyon nehezen foglak várni a másvilágon, ahol reménylem, kalandosabb napjaink lesznek: ami ugyan ohne Etelka, ohne Milka, Vilma, Marka nélkül nem képzelhető – de mégis lehetséges. Ott még az a csoda is megtörténhetik velünk, hogy a Mózes lányának fogunk udvarolni – hát ott ugyan ki felé hajlik a mérleg?
Egyébiránt maradok, mint mindig
őszinte barátod
M. Kálmán
M. Kálmán
A vívást a világon a legkomolyabban értem. – Okaimat rest vagyok leírni, különben magad is tudod: Szervusz kedves Miskám! <Délután> Holnap látogass meg bennünket: én az említett okból, ti. hogy nem merek benned bízni, többször nem látogatlak meg Ebecken: tudod természetemet, hogy engem megölne egy olyan megérdemelt gúnyos tekintet, mint amilyet joggal várhatok a serpenyű tartótól – megőrülnék bosszúságomban. Hanem hát sic fata tulere…. utique?
T. Tersztyánszky Mihály úrnak ő ex
Ebecken
