479. EGY FŐORVOSNAK [1889–1890?]
479.
EGY FŐORVOSNAK
[1889–1890?]
EGY FŐORVOSNAK
[1889–1890?]
Igen tisztelt Főorvos Úr!
Minthogy még mindig nem jól érzem magamat, és nem mehetek ki, és minthogy a főorvos úr által oly nagy odaadásssal és figyelemmel gyógyított bajban (amely kedves jóságáért örökre hálás leszek) semmi visszaesés nincs, engedje meg, hogy arra kérjem, kegyeskedjék nekem megüzenni az összeget (talán telefonon is jó lesz), amellyel tartozom, hogy azt azonnal elküldhessem. Ha szükség lesz, hiszen...
