494. EGY ISMERETLEN ÜDVÖZLŐNEK [1910. a jub. előtti hetek]
494.
EGY ISMERETLEN ÜDVÖZLŐNEK
[1910. a jub. előtti hetek]
EGY ISMERETLEN ÜDVÖZLŐNEK
[1910. a jub. előtti hetek]
Tisztelt Uram!
Addig, addig meséltem az országnak, míg a saját sorsom is <begub> begubancolódott valahogy valami mesébe. Hogy jöttem én bele ebbe az állapotba, azt nem tudom, <hogy jöv> hol jövök ki belőle, azt se tudom, hanem csak azt érezem, hogy valami mese történik velem…
