BALÁSHÁZY JÁNOS
BALÁSHÁZY JÁNOS
TILKOVSZKY LORÁNT, 1970
TILKOVSZKY LORÁNT, 1970
Balásházy János (Sátoraljaújhely, 1797. márc. 6. – Debrecen, 1857. nov. 19.): mezőgazdasági szakíró, az MTA r. tagja (1830), a magyar agrártudományok egyik úttörője. Jogot Kassán, gazdálkodást a keszthelyi Georgiconban tanult. Ügyvédi oklevelet szerzett és 1820-tól Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1824-ben Zemplén vm. táblabírája, 1827-ben szolgabírája lett. 1836-ban eladta Zemplén vm.-i családi birtokát, Debrecenbe költözött és gróf Vay Ádám jószágig.-ja lett. 1824-től írt történeti és gazdasági cikkeket különböző folyóiratokba. 1829-ben írt pályamunkájában (Tanátsolatok) a korabeli mezőgazdaság problémáin túlmenően a legelsők között már polgári irányú reformok gondolatát is felvetette, utóbb azonban pusztán szakmai téren működött. Elsőnek szorgalmazta a debreceni mezőgazdasági ak. felállítását. A parasztság számára Okos gazda címmel mezőgazdaságtant (1830–31) írt. Az Állattenyésztő Társ.-nak megalakulásától (1830) tagja volt. – F. m. Gyűjtemény a juhtenyésztésről (I–II., Kassa, 1827); Tanátsolatok a magyarországi mezei gazdák számára (Sárospatak, 1829); Az adó és még valami (Pest, 1830; németül is megjelent); Okos gazda, vagy gazdasági tudomány kérdésekben és feleletekben (Pest, 1830 és 1833, tankönyv); Észrevételek a honi gazdaságbeli mozgalomnak akadályáról és orvoslási módjáról (Pest, 1831); A háztartás és mezei gazdaság tudománya (I–II. Debrecen, 1830–39, 1838-ban az MTA nagyjutalmát kapta érte); A honi vízszabályozás tökéletesítéséről földmívelési tekintetben (Pest, 1840); Politikai és státusgazdasági nézetek (I–II., Debrecen, 1847); A pincegazdászatról, a borkereskedésről... (Pest, 1856). – Irod. Tilkovszky Loránt: B. J. a magyar agrárfejlődés úttörője (Bp., 1958); Tilkovszky Loránt: B. J. élete és munkássága (Századok, 1962. 3–4. sz.).
A magyarországi állapotok megreformálásáért indult harc egyik legelső bajnoka, a modem magyar mezőgazdaság úttörőinek igen jeles alakja volt Balásházy János, A magyar reformkor kezdetén ez a kiváló agrárszakember a megyei ellenzéki mozgalomban Kossuth, a reformeszmék meghirdetésében Széchenyi küzdőtársa volt, s a kibontakozó magyar kulturális élet legjobbjait, Vörösmartyt, Kölcseyt, Bajzát vallhatta barátainak. Ő volt az ekkor alapított Magyar Tudományos Akadémián a magyar agrártudomány első művelője. Kora külföldi agrárszakirodalmát saját hazai tapasztalataival ellenőrizve és kiegészítve olyan műveket alkotott, amelyek méltó folytatásai a nagy elődök, Nagyváthy János és Pethe Ferenc munkáinak. Különösen a magyar mezőgazdaság kialakítandó rendszerére és szerkezetére vonatkozó koncepciója érdemel figyelmet; az agrártudományi ismeretek széles körű terjesztése érdekében kifejtett tevékenysége pedig ma is példamutató. Életének és tevékenységének bemutatásával, munkásságának a magyar agrártudomány fejlődése szempontjából történő értékelésével szinte évszázados mulasztást igyekezünk pótolni.
