Bátky Zsigmond (Kocs, 1874. jan. 5. – Bp., 1939 aug. 28.): etnográfus. A bp.-i egy.-en földrajzi tanulmányokat folytatott. 1900-ban doktorált. 1896-tól az MNM néprajzi osztályán, majd könyvtárában dolgozott. 1919 őszétől kormánybiztosként a néprajzi osztály vezetője, 1920-től kinevezett ig.-ja. 1926-tól 1934-ig a Néprajzi Értesítő szerk.-je. 1934-ben nyugdíjazták, ekkor megkapta a főig.-i címet. A népi építkezés körében végzett munkálatai mellett fő témái: egyetemes néprajzi, gazdaság- és településföldrajzi, nyelvészeti kérdések. Döntő szerepe volt A magyarság néprajza c. összefoglalás létrejöttében, melyben maga a Táplálkozás, Építkezés és Mesterkedés fejezetet készítette el. Különösen a népi építkezés körében végzett kutatásai jelentősek. Rendszerezte a m. parasztház típusait, tüzelőberendezéseit. Elmélyült kutatómunkája, céltudatos szerkesztői és múzeumvezetői tevékenysége nagyban hozzájárult a m. néprajztudomány európai szintre emelkedéséhez. Kogutovicz Károllyal együtt földrajzi zsebkönyveket és atlaszokat is szerk. – F. m. Magyarország néprajza (Bp., 1905); Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére (Bp., 1906); Magyarázat a Magyar Szent Korona országainak néprajzi és iskolai fali térképéhez (Bp., 1909); Condizioni etnografiche dell'Ungheria (Róma, 1930); A magyar sátor és emlékei (Népr. Ért., 1930); A magyar ház eredetéhez (Népr. Ért., 1930); Magyar tűzhelyek és háztípusok (Népr. Ért., 1930); Das ungarische Bauernhaus (Ungarische Jahrbücher, 1938). – Irod. Gunda Béla – Krompecher Bertalan– Szendrey Ákos: B. Zs. irodalmi munkássága (Népr. Ért. 1939).
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.