Fényest több tudományszak vállalja magáénak. Érthető ez, hiszen annak az államismeret-tannak volt összegző, nagy képviselője, amelyet hazánkban Bél Mátyás indított el, s amely magába foglalta az alkotmánytant éppúgy, mint a geográfiát, a statisztikát csakúgy, mint a népleírást és a közgazdaságtant. Még megélte, hogy ezek a tudományszakok végképp szétváltak, s a következő nemzedék tudósai szűkebb szakterületekre specializálódtak. Az elkülönülő diszciplínák szaktudósai közül a statisztikusok vállalták legkövetkezetesebben Fényest és örökségét. Ugyanakkor a földrajztudomány első hazai professzora, Hunfalvy János 1863-ban nemcsak a geográfiai szótár hiányait olvasta a fejére (pl. azt, hogy kimaradt belőle Lőcse), de azt is vitatta, hogy Fényes geográfus volt-e egyáltalán. Úgy vélte, hogy „földirat”-a leírást is csak megyékre darabolva adott az országról, átfogó képet nem tudott nyújtani. Mostohán bántak Fényessel a néprajz történetírói is. Pedig a népi gazdálkodás, a háziipar és kézműipar, s általában az anyagi kultúra néprajzi kutatóinak nemzedékei használták fel adatait, hivatkoztak műveire.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.