AZ UTÓLSÓ ÉVEK

Full text search

AZ UTÓLSÓ ÉVEK
Az 1921-ben kiadott A bolgár-kérdés és a magyar hunmonda (MNy XVIII) című tanulmány megjelenése után egyetemi előadásait, az Etimológiai Szótár három füzetét és néhány elvi fejtegetést leszámítva, – Gombocz súlyosabb dolgot már nem írt.
Az 1921. év őszi félévében mint a magyar nyelvtudomány nyilvános rendes tanára megkezdi előadásait a budapesti egyetemen. Hangtörténetet tanít, majd történeti alaktant, jelentéstant, mondattant, sorra veszi a jövevényszavak területeit, de előadást tart a nyelvészeti módszertanról, a fonétikáról és a fonológiáról is. Ezek az előadások – világos, alapos, nagy jelentőségű összefoglalások – mint egyetemi jegyzetek, sajnos, nem megfelelő formában jelentek meg.*
Tudományosan is szépen boncolja egyetemi előadásait Kovalovszky Miklós, i. m. 15 skk.
Gombocznak mintaszerű tanári programja van, s ezt a programot mintaszerűen valósítja meg.
A húszas évek második felében fordulat következik be Gombocz életében. Az ötvenedik év körül van, nagy szellemi és testi ereje teljességében. Idejét nagy mértékben igénybe veszik hivatalos feladatok és a reprezentálás, mely nem is volt ellenére. 1930-ban – már említettem – Klebelsberg miniszterrel utazást tesz az északi államokban, és Finnországban találkozik régi barátaival. Az 1927/28. tanév I. és II. félévében vendégtanára a berlini egyetemnek, 1928-tól igazgatja az Eötvös-Kollégiumot. Az utóbbi hivatala különösen sok, egyébként kedves kötelességgel járt, s mindez erősen gátolta a tudományos munkában. Ezek mellett – fiatal kora óta – főtámasza a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, 1933-tól kezdve az Akadémia igazgatósági tagja s az I. osztály elnöke, 1934-ben a bölcsészeti kar dékánja. Nagy elfoglaltságában a megöregedés gondolata is kínozza. „Irtózva emlegette az aggkor terhét”, írja Kovalovszky Miklós (9. l.). Ekkoriban hirtelen – nagy csodálkozásunkra – elkezd rendkívüli módon dohányozni. Ő, aki sohasem dohányzott, 80–100 cigarettát, néha többet, szí el naponként. Mi – állandó kínálására vele cigarettáztunk, persze szerényebb keretek között, s megnyugodtunk, – ő mindig tudta, hogy mit csinál. Azt hiszem, jól tudta most is.
Így telnek az évek, kevesebb, de elmélyült nyelvtudományi munkával. Főleg a funkcionális szemlélet foglalkoztatja.
1932-ben a sok dohányzás következtében infarktust kap. Akkor megmentik, de 1935-ben a roham megismétlődik. Május elsején történt, kari ülésen. Mikor az ülés előtt üdvözöltem, szokatlanul sápadtnak láttam. Az ülés napirendjén szerepelt a rektori elektorok megválasztása. Mint elnöklő dékán olvasta a lajstromot: Domanovszky Sándor. Megismétli: Domanovszky… Miért? Felnéztem, a Sándor szót már nem mondta ki másodszor, lehanyatlott a feje, aztán ő maga is, – meghalt. Bekövetkezett az óhajtott szép halál, hirtelen, munka közben. Mi továbbmentünk, sírva, megdöbbenve, nélküle.
Most 93 éves volna. (Melich 92 éves korában halt meg.) Megtalálta volna a helyét azok között a páratlan perspektívák között is, melyeket a magyar nyelvtudomány fejlődésében a népi demokrácia nyitott.
Az Eötvös-Kollégium székházának hatalmas román bejárata felett két jól megformált bagoly, a filozopter jelképei, bámult vakon a nagyvilágba. A baglyok már nincsenek ott, de a falakon belül még kísért Bonnard Szilveszter és Gombocz Zoltán szelleme, egy új világban, melyben nem mozognak idegenül.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi