UTÓSZÓ

Full text search

UTÓSZÓ
„Az elme, ha megért
megbékül, de nem nyughatik
a sziv nélkül”
(József Attila)
Szubjektív vallomással zárom Heller Farkasról írt tudósportrémat. A két világháború között hazánkban több, nemzetközileg elismert és iskolateremtő tudós működött, akiknek hatása generációkon keresztül érezhető. Nézeteimet kezdetben Horváth János, az irodalomtudós, a későbbiekben pedig Heller Farkas, a közgazdászprofesszor tanításai alakították.
25 éve érettségiztem az Óbudai Árpád Gimnáziumban. Ugyanazt mondhatom, mint amit neves színművészünk, Sinkovits Imre mondott: „Az Óbudai Árpád gimnázium kiváló iskola volt, nemcsak tanintézet, de egyben nevelőotthon, a szó leg jobb értelmében, tanárainkat mintha bölcs megfontolással válogatta volna ki a jó szerencse: mesterei voltak hivatásuknak, életre, munkára, hazaszeretetre … neveltek.” Horváth János egyik kiváló tanítványa, osztályfőnököm, Kiss Jenő tanár úr szerettette meg velem az irodalmat. „Egyetemi szintű” előadásaim elsősorban a nemzeti függetlenségért és a haladásért folytatott több évszázados küzdelmet mutatta be a költészet területén Zrínyitől Ady Endréig, József Attiláig, Radnóti Miklósig. Hatására irodalom és történelem szakos tanárnak készültem. Neves közgazdasági és matematikai szakírónk, Krekó Béla professzor (fia, ifj. Krekó Béla osztálytársam volt és ő is közgazdász lett) indíttatására azonban a közgazdász pályát választottam. Krekó Béla elmondta, hogy mint elméleti matematika-fizika szakos hallgató, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1945–46-ban felvette Heller Farkas két féléves közgazdaságtani tanfolyamát a Magyar Kir. József Nádor Műegyetemen. Heller Farkas a vizsga során felhívta Krekó Béla figyelmét arra, hogy a matematikai módszerek felhasználása egyre nagyobb jelentőséget nyer a közgazdaságtanban. Ez a beszélgetés azután meghatározó volt számára, és – mint ismeretes – Krekó Béla matematikai módszerek – elsősorban a lineáris és nemlineáris programozás – közgazdasági alkalmazásának nemzetközileg is elismert hazai úttörője lett.
Bár az ötvenes években Horváth Jánost támadták, s nem adhatott elő 1949-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, munkái 1957 után kiadásra kerültek: szellemi örökségét ma már elismerik. Nem mondható el ugyanez Heller Farkasról, akinek nevét több generáció jóformán alig ismeri. 1977-ben, születésének 100. évfordulóján nem volt Heller-centenárium.
Feladatomnak tekintettem, hogy ezt az adósságunkat csökkentsem. Heller Farkasról írt tudósportémat Babits Mihály – már idézett – Ritmus a könyvről c. versének kezdő soraival zárom:
„Óh ne mondjátok azt,
hogy a Könyv ma nem kell,
hogy a Könyvnél több
az Élet és az Ember:
mert a Könyv is Élet,
és él, mint az ember –
így él: emberben könyv,
s a Könyvben az Ember.”

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi